Választás előtt fontos döntéseket hozhat a parlament.

Választás előtt fontos döntéseket hozhat a parlament.


A Kövér László házelnök által kiadott, az Országgyűlés 2026. évi tavaszi ülésszakának munkarendjét tartalmazó dokumentum szerint idén a választások előtt csak két parlamenti hetet tartanak:

  • február 23-24-25.,
  • valamint március 9-10.

A februári végi, az ülésszakot elindító napon a hagyományoknak megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök megtette beszámolóját a képviselőknek az ország helyzetéről, valamint a kormány terveiről. A közvetítésünket a beszédről, majd a kormányfő és az ellenzéki politikusok között kialakult csörtéről erre találja.

Hétfőn a napirend előtti felszólalások, az interpellációk, valamint az azonnali kérdések és válaszok órája – amelyben Orbán Viktor is válaszolhat az ellenzéki képviselőknek – mellett javaslatok vitáit tartják a Házban.

Egymást érik a szavazások az utolsó napon

Kedden – ami jelenlegi tudásunk szerint a mostani négy éves ciklus utolsó parlamenti ülése lesz –, több előterjesztésről is szavaznak a képviselők:

  • Döntenek a Donald Trump-féle Béketanácshoz történő hivatalos csatlakozásról.
  • Napirendre kerül Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról szóló határozati javaslat.
  • Módosíthatják az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt a kis moduláris reaktorok létesítésének és hatósági felügyeletének megteremtése érdekében.
  • Kiemelt térséggé nyilváníthatják a Szigetközt.
  • Módosíthatják a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvényt.
  • Napirendre vették Hadházy Ákos (független), Varga Zoltán (Demokratikus Koalíció), valamint Pócs János (Fidesz) mentelmi ügyét.
  • A Magyarország és Szaúd-Arábia közötti diplomata-, különleges, külügyi szolgálati és szolgálati útlevéllel rendelkezők kölcsönös vízummentességéről szóló megállapodás is a parlament előtt van.
  • Kihirdethetnek több légi közlekedési megállapodást: Magyarország és Új-Zéland, Magyarország és a Kirgizisztán, valamint Magyarország és Törökország kötött ilyet.
  • Létrehozhatják Magyarország és Peru között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programját.
  • Szavaznak az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodásról.
  • Módosíthatják a Magyarország és Ausztria között érvényes határforgalmi ellenőrzési együttműködésről szóló megállapodást.
  • Döntenek a szkíták Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezésről.

Az Ukrajnát érintő határozati javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyújtotta be. A dokumentum tizennyolc pontból áll, és több felszólítást tartalmaz a kormány irányába, az egyik így szól: „Tegyen meg minden szükséges lépést az Európai Unió Ukrajna további háborús támogatását célzó politikájának folytatása ellen. Akadályozza meg, hogy Magyarország és a magyar emberek pénzét, illetve a Magyarországnak és a magyar embereknek jogszerűen járó uniós forrásokat Ukrajnába vigyék. Ne fogadjon el olyan költségvetést, amely a magyar gazdákat és gazdaságot megillető támogatás jelentős részét Ukrajnába küldené”. A Kocsis-Szijjártó közös javaslattal külön cikkben is foglalkoztunk, itt olvashatja.

A Béketanács alapító okiratát januárban, a Davosi Világgazdasági Fórumon írta alá többek között Donald Trump amerikai elnök, valamint Orbán Viktor miniszterelnök. A konfliktusrendezési céllal létrehozott szervezet alakulóülését februárban, Washingtonban tartották, amelyen szintén részt vett Orbán Viktor. A Béketanács lehetséges működését fejtegető anyagunk itt érhető el.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)