Jozef Rohác beismerte, hogy 1998-ban ő robbantott a Fidesz-székháznál, valamint Torgyán József és Szájer József lakásánál – közölte az Átlátszó Patócs Ilona, a Fenyő-gyilkosságért és az Aranykéz utcai robbantásért elítélt férfi ügyvédjének közlésére hivatkozva.
Mivel a bűncselekmény azóta elévült, továbbá az ügyben indított nyomozás nem zárult eredményesen, a tettesekkel szembeni vádemelés már nem lehetséges.
Mint ahogy a cikkben is írták, 1998-ban a választási kampány alatt politikai célú robbantások történtek Magyarországon. Ekkor Horn Gyula az MSZP–SZDSZ koalíció élén vezetett kormányt. A választás évében március 12-én a Független Kisgazdapárt székházánál, majd március 16-án Torgyán József kisgazda pártelnök lakásánál próbáltak meg robbantani. Később a Fidesz tagjainak ingatlanjait vették célba: május 1-én Szájer József frakcióvezető otthonánál, majd június 15-én Éder János későbbi házelnök Fidesz-székházban lévő irodájában történt bombamerénylet.
Rohác szerint a Fidesz érdekében történtek a robbantások
Patócs Ilona elmondta, hogy a „robbantássorozat előzetes tervezésében Rohác nem vett részt”, neki csak utasítást adtak arról, hogy végre kell hajtani a robbantásokat, azok „a Fidesz érdekében történnek”.
Azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, ő személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert, ezt neki az mondta, aki az utasítást adta
– tette hozzá a jogi képviselő, majd megjegyezte, hogy Rohác készülő új könyvében a megbízó nevét is elárulja.
Kitért arra is, hogy ügyfele nem tudott az első, március 12-i bombamerényletről. Az ezt követő három esetben ő szerezte be a robbanószert, majd szerelte össze a bombát és hajtotta végre a merényletet. Rohácnak Patócs szerint a lelkére kötötték, hogy a robbantások miatt senki sem sérülhet meg, így az nem igaz, amit Torgyán József az emlékirataiban leírt, miszerint az életét akarták kioltani a robbantásokkal.
Rohác azt állítja, senki nem akart itt politikusokat megölni, se a fideszeseket, se Torgyánt. A merényletekben többen vettek részt, de a többi résztvevőt, így a korábbi sikertelen kísérletben való szerepét bevalló Szemán Józsefet, azaz becenevén Fürgét sem ismerte az ügyfelem
– fogalmazott az ügyvéd, akitől azt is megkérdezték, amennyiben a Fidesz érdekei miatt kellett végrehajtani a bombamerényleteket, akkor miért folytatódtak a robbantások azután is, hogy a Fidesz alakított kormányt.
A Fidesz kormányalakítása után is voltak robbantások
Patócs Ilona állítása szerint az utolsó robbantásra éppen azért volt szükség, „hogy eltereljék a Fideszről a gyanút”, ugyanis többen önmerényletről kezdtek el beszélni, amikor a választás előtt Szájer ellen követtek el robbantást. „Ezzel akartak az ilyen híresztelésekre úgymond rácáfolni” – szögezte le az ügyvéd.
Hangsúlyozta továbbá, hogy Rohác állítólag betelefonált a Fidesz-székházba, hogy Áder János bent van-e az irodájában. A robbanószerkezetet csak azután hozta működésbe, hogy megbizonyosodott a politikus távollétéről. Ez Rohác szerint szintén azt bizonyítja, hogy egy politikust sem akartak meggyilkolni.
Az ügyvéd tájékoztatott arról, hogy nincs perdöntő bizonyíték az önmerényletre, ilyen Jozef Rohác sem mutatott be. A börtönben ülő férfi csupán arról beszélt, hogy a Fidesz érdekében történtek a robbantások, de ez még nem jelenti azt, hogy a párt tudott volna a merényletekről.
Olvasd tovább itt: index.hu
