A KözTér YouTube-csatorna KözBeszéd című műsorában vendégeskedett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akivel Kurucz Dániel beszélgetett. Az interjúban az aktuális hazai és világpolitikai helyzeten túl a magyar–ukrán viszony, az orosz-ukrán háború és a kárpátaljai magyar közösség sorsa került a középpontba.
A miniszter hangsúlyozta: a magyar–ukrán kapcsolatok nem a háború kitörésekor, hanem jóval korábban vett negatív fordulatot. Mint fogalmazott: „ tizenegy évvel ezelőtt, 2015-ben, amikor az ukránok elkezdték a magyar nemzeti közösség jogait Kárpátalján szégyentelenül és botrányos módon csorbítani”.
Részletesen beszélt arról is, hogy az ukrán törvényhozás az elmúlt években fokozatosan szűkítette a kárpátaljai magyar közösség nyelvi és oktatási jogait. Felidézte, hogy korábban egy magyar család Kárpátalján magyar nyelvű oktatási intézmények teljes rendszerét használhatta, ma viszont ez a lehetőség jelentősen beszűkült. Magyarország többször próbált diplomáciai úton változást elérni, de ezek a kísérletek nem hoztak eredményt.
Szijjártó Péter szerint a múlt megismétli önmagát
Szijjártó Péter felidézte gyerekkori emlékét, amikor nagyapja arról mesélt, hogyan szabadult ki a második világháborús hadifogságából. Úgy gondolta, a háború és a hadifogság a múlt olyan történetei, amelyek a 21. századi Európában már nem ismétlődhetnek meg. A közelmúltban amikor, az orosz hadifogságból kiszabadított két kárpátaljai magyart hozott haza, rádöbbent a történelem mégiscsak ismétli önmagát.
A magyar miniszterelnököt és családját ért ukrán fenyegetésekkel kapcsolatban Szijjártó Péter beszédes, de jelentőséggel bíró csöndnek nevezte Brüsszel és a Tisza Párt hallgatását.
A kárpátaljai magyar közösség jövőjéről szólva hangsúlyozta: Magyarország alapkövetelése nem új jogok megszerzése, hanem a korábbi állapot visszaállítása. „Semmi extrát nem kérünk, hanem azt kérjük, hogy amilyen jogokkal a magyarok egyszer már rendelkeztek, azokat kapják vissza”.
Hogyha mi nyerünk, akkor az ukránok pontosan tudják, hogy soha a büdös életben nem csatlakozhatnak az Európai Unióhoz, és pontosan tudják, hogy soha nem adjuk oda, és nem engedjük, hogy az Európai Unió odaadja nekik a 90 milliárd eurót, mindaddig, amíg nem indítják újra a vezetéket
– emelte ki Szijjártó a beszélgetés egy pontján.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarországnak a kőolajtartalék hosszabban tart, mint az ukránoknak a pénz. Úgy véli, „az ukrán mérnökök zsenialitásának köszönhetően pont lesz egy olyan műszaki megoldás, ami április 13-ára alkalmassá teszi a vezetéket annak az újraindítására”.
Robert Fico szerint újraindulhat a kőolajvezetéken a tranzit
Robert Fico szlovák miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott egyeztetése után bejelentette: megállapodás született arról, hogy újraindulhat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai tranzitja. Fico azt nyilatkozta, hogy az EU kész technikai és pénzügyi segítséget nyújtani a kőolajvezeték javításához.
Mint arról korábban beszámoltunk, Czepek Gábor energiaügyiminiszter-helyettes, államtitkár vezetésével szerdán magyar delegáció utazott Ukrajnába, hogy a Barátság kőolajvezeték újranyitásáról tárgyaljon, valamint lehetőség szerint megvizsgálja a vezeték állapotát. A magyar küldöttség a kijevi energetikai kormányzattal, valamint nagykövetekkel is tárgyalna az ukrán fővárosban.
(Borítókép: Szijjártó Péter 2025. december 3-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
