„Zaklatott kor harcos vezetőket szül. A harcban elfáradt nemzet pedig a hűvös bölcsességnek nyit utat – jutottam erre a következtetésre az egyik futás alatt” – írta Gyurcsány Ferenc, majd kicsit utánanézve észlelte, hogy ez nem is annyira eredeti gondolat.
A volt miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy „Thuküdidész is nagyjából ugyanezt mondta, illetve írta, amikor azt fejtegette a peloponnészoszi háborúról szóló művében, hogy válság idején előtérbe kerülnek a szenvedélyes, harcias politikusok, mert a közösség a túlélésért küzd. Amikor azonban a társadalom belefárad a harcba, akkor a mérsékelt, józan politikai gondolkodás válik értékké”.
Polibiosz meg azt állítja, hogy az államformák és a politikai vezetés típusa időről időre átalakul: a válság és a zűrzavar erős vezetőket hív elő, de amikor a rend megszilárdul, a társadalom már inkább a stabilitást és a törvényességet keresi. A modern történetfilozófiában aztán sokan fogalmazták újra és újra ezt a gondolatot
– fogalmazott Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: „Legyen a példa Arnold J. Toynbee! Szerinte a civilizációk története tulajdonképpen kihívások és válaszok sorozata: a válság teremti meg azt a helyzetet, amelyben bizonyos vezetők felemelkednek, aztán ugyanők majd természetesen elbuknak és utat nyitnak másoknak”.
(Borítókép: Gyurcsány Ferenc 2025. március 17-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
