Március 15-én Orbán Viktor és Magyar Péter ütközik.

A nemzeti ünnep idén a Fidesz és a Tisza erődemonstrációjává válik: a tömegek nagysága és a beszédek üzenetei is döntő jelentőségűek. Az elemző szerint a számháború mellett az is meghatározó lesz, milyen üzeneteket tud eljuttatni Orbán Viktor és Magyar Péter a választókhoz. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

Nagy Attila Tibort, a Pillanatkép állandó politikai elemzőjét arról kérdeztük, milyen jelentősége lehet az idei március 15-nek a választások előtt egy hónappal. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen hangulatú beszédre számíthatunk Orbán Viktortól és Magyar Pétertől, kiket próbálhatnak megszólítani, és milyen témák kerülhetnek elő a szónoklatokban. Szóba került az is, hogy megjelenhet-e a beszédekben az ukrán, illetve az orosz beavatkozás kérdése, valamint az, hogy a kampány szempontjából mi lehet a meghatározóbb: a beszédek tartalma vagy a látvány, vagyis az, hogy melyik politikai oldal tud több embert mozgósítani. Emellett arról is kérdeztük az elemzőt, milyen kampányra lehet számítani március 15. után, és valóban most kezdődik-e a választási küzdelem legélesebb, „pokoli hangulatkeltésként” jellemezhető szakasza.

A Fidesz és a Tisza Párt tömegharca jön

Március 15. a versengő pártok – elsősorban a két nagy rivális, a Fidesz és a Tisza – számára a választási kampány egyik legfontosabb eseménye. Nagy Attila Tibor szerint általában is igaz, hogy a sajtó és a média kiemelt figyelemmel kíséri március 15-ét a budapesti nagy tömegrendezvények miatt, ám most, az országgyűlési választások előtt egy hónappal, a szokásosnál is nagyobb figyelem övezi ezt a napot. Ennek oka, hogy a Fidesznek komoly kihívója van Magyar Péter személyében, ezért a korábbiaknál jobban kell izgulnia a választás kimenetele miatt.

Nagy tömegeket kell felvonultatnia annak, aki választást akar nyerni, ugyanakkor a beszédek tartalma sem közömbös. Az elemző szerint a számháború most is garantált lesz.

Láthattuk tavaly október 23-án, hogy a fényképek és videók mellett tömegszámláló internetes programokat, sőt mesterséges intelligenciát is bevetettek a Tisza és a Fidesz politikusai, valamint a hozzájuk közel álló megmondóemberek. Csak abban volt egyetértés, hogy mind a Tisza, mind a Fidesz nagy tömeget tudott felvonultatni, de arról már nem tudták – talán nem is akarták – meggyőzni egymást a szemben álló felek, melyik rendezvényen voltak többen. Vélhetően most is hasonló vita alakul ki március 15-én és az azt követő napokban.

Nagy Attila Tibor hozzátette, a számverseny lényege az erő bizonygatása. Akinek a rendezvényén többen vannak – vagy legalábbis ez a látszat –, annak nagyobb esélye van elhitetni, hogy győzelemre áll. Ennek lélektani jelentősége van, ezért senki sem maradhat szégyenben.

Nem véletlen, hogy ezeket a nagygyűléseket demonstrációnak is nevezik: meg kell mutatni, demonstrálni kell az erőt.

Az elemző rámutatott, ebbe a versenybe a többi párt nem tud, illetve nem is akar beleszállni. Magyar Péter 2024-es berobbanása óta a Fideszen és a Tiszán kívül még a Mi Hazánk szokott érdeminek mondható tömeget felmutatni március 15-i rendezvényein, ám ennek nagyságrendje messze elmarad a két nagy társadalmi támogatottságú párt rendezvényeinek tömegétől.

Mindez akár azt is előrevetítheti, hogy az április 12-i választások után hárompárti Országgyűlés alakulhat, amelyet a Tisza, a Fidesz és a Mi Hazánk alkot.

A kampány egyik döntő pillanata jöhet

Március 15. a beszédekről is szól, Nagy Attila Tibor kiemelte, ahogy tavaly október 23-án, most is Orbán Viktor és Magyar Péter szónoklatára irányul a legnagyobb figyelem. Amennyiben a szónokok sikeresek lesznek, képesek lehetnek olyan üzeneteket eljuttatni a választópolgárokhoz, amelyek kedvezően befolyásolhatják választási esélyeiket.

Most nagyon jó formában kellene lennie Orbánnak és Magyarnak, mert ezek a beszédek kiemelt figyelmet kapnak. Ha elhangzik egy-egy nagy, figyelemfelkeltő mondat, az napokig fennmaradhat a közbeszédben, és sokat idézhetik. Az igazság az, hogy tavaly október 23-án egyikük sem mondott különösebben jó beszédet: Magyar Péter terjengős volt, Orbán Viktor pedig nem tudott kellően kezdeményezővé válni. Ugyanakkor egyikük sem követett el nagy hibát, most viszont, egy hónappal a választások előtt, érdemes csúcsformában lenniük.

Nagy Attila Tibor úgy véli, Magyar Péter március 15-i beszédének ésszerű célja lehet, hogy minél több embert meggyőzzön a kormányváltás – a „rendszerváltás” – szükségességéről. A „legfontosabb” jelzővel illetett országjárásán a Tisza elnöke igyekszik elismerni a választók biztonság iránti igényét, és arról próbálja meggyőzni őket, hogy a változás nem járna felfordulással, ellenben jobb, emberségesebb Magyarországot hozna el.

Az elemző ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor – vagy akár Lázár János – beszédeinek visszatérő eleme lehet a választók elriasztása a változás, vagyis a Tisza hatalomra jutása által okozott bizonytalanságtól. Ezzel szemben a tapasztalt politikusok hatalomban maradását ajánlják a választók figyelmébe.

Ebből a szempontból az iráni háború is a kormányfő kezére játszhat, mert alátámaszthatja Orbán Viktor évek óta hangoztatott állítását, mely szerint veszélyes világban élünk. Az orosz–ukrán háború szomszédságában, valamint a közel-keleti konfliktusok hatásai közepette a miniszterelnök érvelése szerint megfontolt és tapasztalt országvezetésre van szükség.

Ám ez nem elégíti ki azokat, akik mindenáron kormányváltást akarnak, és úgy vélik, Orbánék diktatúraközeli rendszert hoztak létre, miközben elképesztő méretűvé vált a korrupció. A tapasztalat hangsúlyozása magas szintű kormányzati kompetenciát is sugall, csakhogy a most véget érő ciklus kevés sikert tud felmutatni. Az állami szolgáltatások – a kórházak, a gyermekvédelem, a szociális ágazat vagy a vasút – számos működési zavarát Magyar Péter az eddigi ellenzéki vezetők közül talán a leghatásosabban olvasta az Orbán-kormány fejére. A miniszterelnök eddig inkább elkerülte az állam működési zavarairól szóló vitát, és helyette a háború–béke kérdését, Ukrajnát, valamint ellenfelei alkalmatlanságát állította a középpontba

– fejtette ki Nagy Attila Tibor.

Szerinte valószínű, hogy a miniszterelnök március 15-i beszédében is ezt a vonalat követi, kiegészítve a jól ismert Brüsszel- és Ukrajna-kritikus toposzokkal. Ez a stratégia a kormánypárti szavazók számára működhet, „de aligha győzi meg azokat, akik szerint Magyarország alig haladt előre a 2022-es választások óta, sőt a régió több országához képest lemaradásba került”.

Az elemző úgy látja, ha a miniszterelnök ezeknek a választóknak mondana valami újszerűt, sokan felkapnák rá a fejüket, az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy Orbán Viktor a választások évében nem szokott kockáztatni március 15-i beszédeiben.

A kampány végén jöhetnek a „forró sztorik”

Nagy Attila Tibor arra is kitért, hogy az elmúlt héten a kormányoldal által régóta hangoztatott Ukrajna-ellenes narratíva mellé a Putyin-ellenesség is felzárkózott. Magyar Péter sokáig távol tartotta magát ettől a témától, ám a VSquare által közölt, egy állítólagos orosz titkosszolgálati csoport tevékenységéről szóló „értesülést” ő is felkapta, és országjárásán rendszeresen kitér rá.

A putyinozás nem jött be 2022-ben, és nem történt olyan drámai változás, hogy most működőképesebb lenne. Hiba lenne, ha a Tisza vezetője ezt állítaná a beszéde középpontjába – bár utalás szintjén megjelenhet –, valószínűbb, hogy Magyar Péter inkább arról próbálja meggyőzni a választókat, hogy egy Tisza-kormány jobb országot tudna teremteni a mostaninál

– vélekedett az elemző.

A március 15-i eseménydús napot rendszerint reakciók, értékelések és elemzések követik. A politikai küzdelem ilyenkor arról szól, hogy a Tisza vagy a Fidesz tudja-e sikeresebben saját narratívájába illeszteni a nemzeti ünnepen történteket.

Ezt követően már csak három hét marad a választások napjáig. Nagy Attila Tibor szerint

Orbán Viktor eközben nyílt – vagy legalábbis az eddiginél nyitottabb – országjárásba kezd, méghozzá vidéki helyszíneken. Mivel ez a kampányban új elemnek számít, az elemző szerint ez is plusz dinamikát vihet a kampány menetébe.

A Leporolt akták – Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!