FRISSÍTÉS
Cikkünk megjelenése után Alkonyi Zalán két új videót osztott meg Facebook-oldalán, amelyekben izgő-mozgó állapotban arra utalt, hogy fenyegetve érzi magát. Később egy harmadik bejegyzésében elnézést kért a videók miatt, és jelezte, hogy biztonságban van, csupán napok óta nem aludt, és emiatt rosszul érezte magát. Végül mindhárom bejegyzést törölte. Egy elérhető posztjában viszont azt írja: „Anyukámnak üzenem, hogy jól vagyok, ne aggódjon. (Nyugi, nem fogok kiesni az erkélyről.) Holnap emlékezzetek arra, mit jelent a kokárda.”
Alkonyi Zalán Facebook-bejegyzésében, amelyet magyarul és angolul is közzétett, kilenc pontban foglalta össze az orosz művelet ismert aspektusait Magyarországon, a következők szerint:
-
Diplomáciai nyomásgyakorlás.
Az orosz elnök energiaszolgáltatás megvonásával fenyegette meg Magyarországot a politikai döntéseik kapcsán. (Tény: A hatékony zsarolás nem tűnik annak.) -
Hírszerzési befolyásolás.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat nyílt levélben állította, hogy a Tisza Pártot „Brüsszel” támogatja, azonban bizonyítékok nélkül. -
Orosz katonai hírszerzők részvétele.
Felmerült az orosz katonai hírszerzők szerepe a befolyásolási műveletben, de a konkrét szerepük nem tisztázott. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának névtelen forrásai szerint a magyar hírszerzés kapott erre utaló információkat, ám ezek megerősítése hiányzik. -
Kibertámadások.
Ellenzéki aktivisták ellen irányuló támadások zajlottak, ahol személyes adataikat hozták nyilvánosságra. (Tény, de az elkövetők azonosítása nehéz.)
Az ilyen műveletekhez a legtöbb érdekelt fél Oroszországon kívül nem kapcsolódhat. Lehetséges, hogy néhány hazai szereplő politikai hasznot remélhet, de a támadások kivitelezését nem nekik tulajdonítom.
Az iskolák bombafenyegetéseit (tény) nagy mennyiségű adatlopás előzte meg. Nehézkes az elkövetők azonosítása, de remélhetőleg hamarosan meglesz a minta.
Az Oroszország ellen irányuló kibertámadás a magyar Külügyminisztérium ellen is történt. A botrány felfedése előtt már a diplomaták körében ismertté vált, és a támadás mérete, valamint a vezetés reakciója meglepett minket.
-
Orosz sajtóanyagok átvétele.
A magyar média egyes szereplői többször is szó szerint átvették az orosz híreket, gyakran tükörfordításban. (Tény.) Volt, hogy az orosz szövegrészletek latin betűs átírásban maradtak. -
Mesterséges intelligencia használata.
Orosz egységek mesterséges intelligenciát használnak befolyásolási műveletekben, de az elkövetők pontos azonosítása nehéz. -
Automatizált fiókhálózatok.
Bár a bizonyítékok nem túl erősek, hasonló rendszereket már kimutattak Moldovában és Romániában. -
Közösségi médiában folytatott üzenetek.
Az orosz nagykövetség nyilvános üzeneteket váltott az ellenzékkel, anélkül, hogy a helyzet csillapítására törekedtek volna. -
Fizetett influenszerek.
Ez a téma még csak feltételezés, de léteznek példák, például Lauren Chen hálózata, amely jelentős összeget kapott az orosz kormánytól oroszbarát információs kampányokhoz. Magyarországon is járt, ahol részt vett egy fesztiválon.
Alkonyi úgy véli, hogy ezek az elemek egymást erősítik, és központi és helyi koordinációra utalnak. „A Financial Times értesülései szerint a műveletet a Szociális Tervezési Ügynökség koordinálja” – állítja az Oroszország-kutató.
Kiemeli, hogy „Ez nem propaganda. Ezek információs és pszichológiai műveletek.”
„Sok sikert kívánunk a magyar nemzetbiztonsági szakembereknek. Az ő feladatuk biztosítani, hogy a következő kormány megfelelő információval rendelkezzen az orosz fenyegetések elhárításához” – teszi hozzá, majd megkérdezi, „Tud-e valaki olyan, tényekkel alátámasztott kampányról beszélni, ami az elmúlt harminchat évben mérhető volt Magyarországon vagy más uniós országban?”
Alkonyi hangsúlyozza, hogy míg Moszkva minden erőfeszítéssel próbálja fenntartani a jelenlegi állapotot, a cél nem Magyarország, hanem az európai kollektív védelem megingatása.
„Nem mi vagyunk a célpont; a hibrid hadviselés fő célja az európai biztonsági rendszer hitelének csökkentése, ami minden magyar ember biztonságát érinti” – nyilatkozza.
A szakértő azt is említi, hogy a „kormányfő nyilvánvalóan megrendezett telefonbeszélgetése után” sokan kérdezik tőle az eszkalációval kapcsolatos lehetséges forgatókönyvekről, de ő ezek valószínűségét alacsonynak tartja.
Végül figyelmeztet, hogy „meg kell őrizni a józan ítélőképességet, és nem szabad túlértékelni a külföldi beavatkozást. A végső döntéseket nem külföld, hanem a választópolgárok hozzák.”
Forrás hvg.hu
