Az Alkotmánybíróság elé került a szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek leállítására irányuló kormányrendelet, miután a Fővárosi Törvényszék nemcsak hogy nem szüntette meg ezeket a pereket, de az Alkotmánybírósághoz is fordult.
A kormány februárban, váratlanul jelentette be a rendeletet, amely tovább súlyosbította a magyar jogállam már amúgy is gyenge helyzetét. A rendelet a helyi önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás körüli éveken át zajló perekhez kapcsolódik, melyek a fővárosi önkormányzat és az állam között zajlanak.
A kormány, mint alperes, úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos ügyekben. A rendelet visszamenőleges hatályú, és a folyamatban lévő perek lezárására utasította a bíróságokat.
Szakértők szerint a kormány döntése súlyosan ellentétes az Alaptörvénnyel, és Karácsony Gergely főpolgármester az Európai Bizottsághoz fordult bírálva a jogszabályt. A bíróságok, így a Budapest Környéki Törvényszék is, nem hajtották végre a kormányrendeletet és a szolidaritási adóra vonatkozó pereket nem szüntették meg, hanem elhalasztották, és felkérték a felperest alkotmányos normakontroll kérésére.
A Fővárosi Törvényszék is hasonlóképpen döntött, kezdeményezve az Alkotmánybíróság aktív közbelépését a rendelet alkotmányossági megítélésére, míg a bírósági eljárásokat felfüggesztette.
A bíróság hangsúlyozta, hogy az intézkedés sérti az igazságszolgáltatás, a hatalommegosztás, a bírói függetlenség és a tisztességes eljáráshoz való jog alapelveit, mivel a kormány közvetlen beavatkozást gyakorolt a folyamatban lévő perekbe. A bíróság elmondta, hogy a kormányrendelet a jogállamiságot és az Alaptörvény előírásait is figyelmen kívül hagyja.
Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van a végzés a mérlegelésére, és csak a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő ügyekre vonatkozik a felfüggesztés, míg más perek továbbra is zajlanak.
Forrás hvg.hu
