Milyen jogszabályt sérthetett meg Szijjártó Péter külügyminiszter, ha a Washington Post írása szerint rendszeresen informálta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot a külügyi tanács üléseinek szünetében? Az Európai Unió Tanácsának üléseiről származó információk nem minősülnek titkos adatnak, tehát magyar jogi szempontból nem lehet állami titoksértésről beszélni. De vajon kimeríti ez az európai uniós intézmények elleni kémkedés fogalmát? Nem, mivel nem történt kémkedés. Az ott elhangzottak nyílt beszélgetések során zajlanak, és Szijjártó Péter is részt vesz ezekben. Az ülések zártak, de nincs akadálya annak, hogy a miniszterek elmondják, amit akarnak a tanácsülésekről. A politikai diskurzus, hogy egy politikus mit hoz nyilvánosságra egy megbeszélésről, nem feltétlenül jogi kérdés. Szijjártóról sok negatív vélemény alakult ki, amit én is megfogalmazok, de ez politikai jellegű. Csak akkor lenne jogi következménye, ha olyan információt adna át, amely előnyhöz juttatná az orosz felet, és ezzel a magyar államot hátrányos helyzetbe hozná. Az önmagában, hogy egy miniszter más miniszterekkel vagy külföldi államokkal milyen információkat oszt meg, nem számít jogi problémának. Hallott már arról, hogy valaki egy ellenséges állam vezetőjét tájékoztatja szövetségesek közti megbeszélésről?
Forrás 24.hu
