Csercsa Balázs, a Tisza Párt volt önkéntese és az egyházpolitikai munkacsoport vezetője úgy véli, hogy a párt esetleg félreérthetően tájékoztatta a közvéleményt az adócsomagról és a hozzá kapcsolódó perek kapcsán, mivel az információi szerint már született kedvezőtlen ítélet számukra. Belső forrásokra hivatkozva azt is állítja, hogy a párt titkos szakpolitikai dokumentumokat, például egy energiapolitikai tervet készített, amelyet eddig nem tényként hoztak nyilvánosságra.
Az Indexnek adott interjújában Csercsa kifejtette, hogy úgy tudja, a párt egykori szakpolitikai koordinátorát azonnal elbocsátották, miután megjelent a vele készült korábbi interjú. A párt vezetősége azt állította, hogy a munkatárs elbocsátása a munkájukkal való elégedetlenség és biztonsági kockázatok miatt történt. Később viszont a személyt magasabb pozícióban vették vissza, ami Csercsa szerint ellentmondásos és megkérdőjelezhető. Csercsa súlyos vádakat fogalmazott meg: úgy véli, hogy a párt vezetése vagy hazudott, vagy nyomást gyakorolt a volt munkatársra, hogy támogassa a párt hivatalos álláspontját a nyilvánosság előtt és bíróságon.
Csercsa arra is utalt, hogy a Tisza Párt körüli történések mögött esetleg nemzetközi titkosszolgálati érdekek húzódnak meg. Megemlítette, hogy már hallott olyan pletykákat, amelyek szerint a párt egyes vezetői külföldi szolgálatokkal kapcsolatban állhatnak. Példaként említette Tarr Zoltánt, a párt alelnökét, akiről azt állítják, hogy nyugati titkosszolgálati kapcsolatai vannak, és jelentős befolyást gyakorol a párt irányítására. Csercsa szerint a párt körüli események – beleértve a két tiszás informatikus ukrán titkosszolgálati kiképzéséről szóló híreket – egy szervezett akció részeként jöhetnek létre, amely a párt külföldi érdekeinek szolgálatában állhat, bár megjegyzi, hogy ebben az ügyben nincsenek pontos információi, ő csak egyházi témákkal foglalkozott.
Csercsa a két informatikus ügyéről is beszélt, akikkel kapcsolatban nemrég házkutatást végeztek és az Alkotmányvédelmi Hivatal is meghallgatta őket. Ő személyesen nem ismeri őket, de véleménye szerint a magyar elhárítók fellépése indokolt lehet, ha külföldi titkosszolgálati beavatkozás gyanúja merül fel.
„Nehéz megértenem, hogyan gondolhatjuk, hogy az orosz szolgálatok beavatkoznak a magyar választásokba dezinformációval, de ugyanakkor azt is hinnénk, hogy az ukrán vagy más érdekelt szolgálatok nem teszik ugyanezt? Ha ilyesmi történik bármelyik fél részéről, akkor a magyar elhárítóknak fellépniük kell, és ezt elvárom tőlük” – mondta Csercsa.
Szerinte az események – mint az ukránok által elzárt Barátság kőolajvezeték, a miniszterelnök fenyegetése, a titokzatos pénzszállítmányok és a Tiszához kötődő informatikusok ügye – egy-egy összefüggő, szervezett akció részei lehetnek, amelyek egy ellenzéki párt érdekeit szolgálják.
Forrás www.blikk.hu
