A Tisza Párt először panaszt tett a Kossuth rádió Facebook-oldalának egyoldalúsága miatt, amit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasított. Ezt követően a Kúria a pártnak adott igazat, és megtiltotta a közmédiának a jogsértést. Az Alkotmánybíróság (Ab) azonban hamarosan megsemmisítette a Kúria döntését, mivel a Facebook nem médiaként működik, így nem követelhető tőle kiegyensúlyozottság.
Néhány nap múlva ez a folyamat megismétlődött, amikor a Kúria a választási esélyegyenlőség és a demokratikus közvélemény védelmét említette, de az Ab kritizálta, mert nem tette világossá, milyen eseményekről van szó, és nem indokolta meg döntését. Az Ab kiemelte, hogy a közmédiának nincs kötelezettsége, hogy minden jelölő szervezetről egyenlő módon tájékoztasson.
A Tisza Párt újabb panaszát a Kúria ismételten elismerte, mivel bár a Facebook nem tekinthető médiának, a közmédiától elvárható a széleskörű és pártatlan tájékoztatás. Az MTVA ezután az Alkotmánybírósághoz fordult, ahol egy kft. – valószínűleg a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség – is részt vett, és a Kúria döntése törlését kérte, arra hivatkozva, hogy az nem vette figyelembe a legfrissebb joggyakorlatot.
Az Ab kritikát fogalmazott meg a Kúria döntésével szemben, mondván, hogy a hivatkozások nem voltak elegendően megalapozottak, és a Kúria nem vehetett figyelmen kívül Ab határozatokat. Az Ab hangsúlyozta a választási alapjogok védelmét, és a Kúria eljárásának összhangban kell állnia az Alaptörvénnyel.
A határozatot több alkotmánybíró is megvitatta, köztük az, aki szerint a Kúria döntése jól indokolt volt, míg egy másik bíráló arra figyelmeztetett, hogy az Alkotmánybíróság döntése nélkül nem biztosította az eljárás alapvető jogait. Az ügyről a közmédia szerepe és felelőssége is szóba került, főként választási időszakban.
Forrás hvg.hu
