A Tisza Párt energiaátállási tervének végrehajtása során arra törekszik, hogy a költségeket „a magyar lakossággal fizettessék meg” – fogalmazta meg Kapitány István, a párt politikusa egy 2025-ös interjúban. A Mandiner elemzése szerint a szakember, aki korábban a Shell globális alelnöke volt, már akkor világosan jelezte, hogy a politikai vezetőknek nyilvánosan is vállalniuk kell az energiaátmenet komoly költségvetési következményeit. Ez a kijelentés egy nemrégiben nyilvánosságra került részletes energiaterv fényében nyer teljes értelmet, amely a rezsicsökkentési rendszer megszüntetését és a piaci árakhoz való visszatérést javasolja.
A Tisza Párt tervezetében szerepel a rezsicsökkentés eltörlése és a piaci árak bevezetése. A lakosság terhei drámaian megnövekednének, hiszen a rezsiköltségek akár háromszorosára is emelkedhetnének, míg a benzin ára 1000 forint fölé nőhet. A megszorításokért a Fideszre és Trumpra próbálnák hárítani a felelősséget egy kommunikációs stratégia révén.
Ez a megközelítés a Mandiner szerint a lakossági terhek jelentős növekedésével járna, mivel a rezsicsökkentés eltörlése akár a költségek háromszorosára emeléssel is járhat. Egy átlagos család éves rezsikiadása a jelenlegi 250-350 ezer forintról akár egymillió forintra is ugrana, ami havonta 31 ezer forintos gáz- és 16 ezer forintos áramdíj többletköltséget jelenthet. A terv említi a védett üzemanyagárak eltörlését is, ami a piaci folyamatok szerint 1000 forint feletti benzinárhoz vezetne, így a családok számára havonta csaknem 50 ezer forint extra kiadást jelentene.
Kapitány István egy rádiós interjúban kifejtette: „A politikusnak vállalnia kell, hogy igen, szeretnék energiaátmenetet, kedves választók, és a költségvetésből ennyit fogunk költeni.”
A program egyik legnagyobb kritikát kapott része az úgynevezett „energiafüggetlenségi” adó, ami a lakossági megtakarítások 1-1,5 százalékos különadója lenne. Ez évente 240-360 milliárd forintot vonna el a megtakarítással rendelkező családoktól, fiataloktól és nyugdíjasoktól, hogy az orosz kőolajról való leválás és a százhalombattai finomító technológiai újjáépítés költségeit finanszírozzák. A magyar lakosság megtakarításai jelenleg 13 ezer milliárd forintra rúgnak, így az adó közvetlenül a dolgozókon és megtakarítókon ütne.
A dokumentum nem csupán a közvetlen adóztatásra vonatkozik; az állami stratégiai vállalatok, mint például a Mol és az MVM privatizációját is felveti. A javasolt modell szerint a technológiai korszerűsítést a lakosság befizetéseiből valósítanák meg az eladás előtt, majd a felértékelt cégeket külföldi befektetőknek értékesítenék. Az energiapolitika, összhangban Brüsszel és Ukrajna elvárásaival, sürgeti az orosz energiaforrások azonnali elhagyását, még ha ez komoly megélhetési válságot is okozna az országban. A párt a népszerűtlen intézkedések felelősségét előre a Fideszre és Donald Trumpra hárítaná a választói kommunikáció keretében, így próbálnák enyhíteni a társadalmi elégedetlenséget.
Forrás www.blikk.hu
