Ma lejár a határidő azok számára, akik a választáson alternatív módon kívánnak szavazni. A nemzetiségi listára való jelentkezéshez is csupán néhány óra maradt az érintetteknek. Cikkünkben bemutatjuk a részleteket, és megosztjuk, mire érdemes figyelni az utolsó pillanatokban.
Ma zárul a határidő a nemzetiségi listára való regisztrációhoz a választásokon.
A nemzetiségi szavazás alternatívája a pártlistás voksolásnak; a két lehetőség kölcsönösen kizárja egymást.
A magyar választási rendszerben a nemzetiségi választójogra külön szabályok érvényesek, lehetővé téve az országban élő nemzetiségek képviseletét az országgyűlésben. Ez azonban bizonyos eltéréseket von maga után a „hagyományos” szavazással szemben, melyeket érdemes előre ismerni.
A nemzetiségi választójoggal bárki élhet, aki a 13 hivatalosan elismert nemzetiségi közösséghez tartozik – bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán –, és rendelkezik magyarországi lakóhellyel. A nemzetiségi választópolgárok névjegyzékbe kerüléséhez külön regisztráció szükséges, amelyet a választások előtt kell kérelmezni.
Fontos tudni, hogy akik már jelezték nemzetiségi hovatartozásukat, azoknak külön Regisztrációt kell kérniük az országgyűlési választásokra is.
A nemzetiségi választópolgárok nem a pártlistás szavazólapot kapják, hanem az adott nemzetiség országos önkormányzata által összeállított listára szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy egy egyéni választókerületi jelöltre és a saját nemzetiségük listájára adhatják le voksaikat.
Aki nem akar élni ezzel a lehetőséggel, a megszokott pártlistás szavazás mellett dönthet. Fontos azonban, hogy az egyes lehetőségek közül választani kell, mivel a nemzetiségi listás szavazás kizárja a pártlistás voksolást.
A nemzetiségi listák kedvezményes feltételek mellett juthatnak parlamenti mandátumhoz. Amennyiben egy lista eléri a törvényben meghatározott küszöböt – amely körülbelül 25–28 ezer szavazat –, az adott nemzetiség egy képviselőt küldhet az országgyűlésbe, aki a lista első helyén szereplő jelölt lesz. Ő teljes jogú képviselőként, szavazati joggal vesz részt a parlament munkájában.
Ha a lista nem éri el a szükséges szavazatszámot, akkor nem szerez képviselői helyet, viszont delegálhat úgynevezett nemzetiségi szószólót, aki részt vehet az országgyűlés munkájában és felszólalhat, de szavazati joggal nem bír.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mandátumszerzés nem egyszerű feladat; az elmúlt két országgyűlési választáson mindössze a német nemzetiség tudott képviselői helyet szerezni. A 2026-os választásokra várhatóan a legtöbb nemzetiség állít listát, kivéve a szerb közösséget.
A valasztas.hu honlapon elérhető legfrissebb információk szerint 78 277 választópolgár van nemzetiségi listára regisztrálva. A megoszlás a következő:
Bolgár nemzetiség: 183
Görög nemzetiség: 319
Horvát nemzetiség: 1 875
Lengyel nemzetiség: 221
Német nemzetiség: 25 084
Örmény nemzetiség: 193
Roma nemzetiség: 46 330
Román nemzetiség: 962
Ruszin nemzetiség: 871
Szerb nemzetiség: 0
Szlovák nemzetiség: 1 272
Szlovén nemzetiség: 245
Ukrán nemzetiség: 722
A számok egyértelműen mutatják, hogy a roma és a német nemzetiséghez tartozó szavazók vannak a legtöbben a névjegyzékben.
Ha valaki a 2026. április 12-i országgyűlési választáson nemzetiségi listára szeretne szavazni, a regisztrációt legkésőbb 2026. április 2-án 16:00-ig kell kérnie. Későbbi igénylés esetén a regisztráció érvényes, de csak a következő választáson lehet élni a joggal. A nemzetiségi névjegyzékbe való felvétel részletes szabályai az alábbi linken találhatók.
A legfontosabb, hogy a választó tudatos döntést hozzon, mivel a nemzetiségi regisztrációval lemond a pártlistás szavazás lehetőségéről. Ezt sokan nem veszik észre, pedig jelentős különbséget jelent a választási döntés szempontjából.
Forrás www.blikk.hu
