Nem biztos, hogy a választás napján kiderül a győztes.

Nem biztos, hogy a választás napján kiderül a győztes.


Az országgyűlési választásokon a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek: az egyik szavazólapon voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik szavazólapon arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják.

Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el. Akik kérik a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

A képviselőket négy évre választjuk, viszont Magyarország közjogi berendezkedése alapján a miniszterelnök személyéről közvetlenül nem a választópolgárok szavaznak, hanem az Országgyűlés: a választások után a köztársasági elnök felkéri a győztes párt listavezetőjét a kormányalakításra, amihez parlamenti többségre van szükség.

273 tonna papír, szavazólapok milliói

Lapunknak lehetősége volt meglátogatni a nyomdát, ahol már javában zajlott a szavazólapok nyomtatása. Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, valamint Zsámboki Gábor, az ANY Biztonsági Nyomda vezérigazgatója a választás lebonyolításáról elárulta:

  • 273 tonna papírt használnak a választáshoz.
  • 7,7 millió listás, 7,8 millió egyéni választókerületi szavazólapot nyomtatnak.
  • A szavazólap biztonsági elemeket is tartalmaz, fény felé tartva felismerhető vízjeleket. A biztonsági elemek speciálisan erre a célra készültek.
  • 90 ezer füzetet, 44 ezer nyomtatványt és plakátot, valamint 20,5 millió borítékot készítettek.
  • Több mint 45 ezer urna lesz.
  • 293 ezer első választónak készülnek ajándékkal.
  • Braille-írásos tájékoztatók is készültek.
  • Automatikusan már nem adnak borítékot a választópolgároknak, viszont kérésre igen. Ha valaki nem kér borítékot, figyelmeztetik majd, hogy hajtsa félbe a szavazólapot, mielőtt az urnába dobja.
  • Lakcímkártyára nem lesz szükség a szavazáshoz, viszont valamilyen fényképes igazolványra – személyire, jogosítványra vagy útlevélre – igen.

Arról, hogy mit láttunk a nyomdában, itt írtunk bővebben.

Hol szavazhatunk?

A választásokon elsődlegesen a lakcímünk szerinti szavazókörben szavazhatunk. A Nemzeti Választási Iroda mindenkinek küldött erről értesítőt. Átjelentkezésre is volt lehetőség, viszont ennek határideje csütörtökön lejárt. Külhoni magyar állampolgárként – választási regisztrációt követően – a szavazat a megküldött szavazási levélcsomagban leírtak szerint adható le.

Külképviseleti szavazás is lehetséges: kérhető volt a külképviseleti névjegyzékbe vétel, amennyiben szavazatát a külföldi kijelölt magyar nagykövetségek, konzulátusok valamelyikén kívánja leadni.

Mikor lesz eredmény?

A választás éjszakáján előzetes eredményt közöl az NVI, de

a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén.

A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – az igazságügyi miniszter eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.

(Borítókép: Huszti István / Index)