Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő éles hangvételű posztban hívta fel a figyelmet arra a kettősségre, amely a hazai közbeszéd és a nemzetközi hírszerzési valóság között feszül. Véleménye szerint a magyarországi média „itthon tálalt kémügyeken pörög”, miközben elnéznek egy olyan történet mellett, amely „egész Európát megrengetheti”.
A történet alapja Panyi Szabolcs újságíró tavaly őszi cikke, amely egy 2011 és 2019 között Brüsszelben működő magyar kémközpontról szólt. A gyanú szerint ez a bázis az Európai Unió ellen dolgozott, ám a szakértő szerint a probléma ennél is mélyebb: felmerült, hogy a rezidentúra
nemcsak a Fidesz-kormány érdekei szerint működött, hanem egy harmadik félnek is dolgozott,
sőt, konkrét információk utalnak az orosz kapcsolat lehetőségére.
Miért nem állt meg az ügy?
Bár tavaly decemberben az Európai Parlamentben több párt leszavazta egy hivatalos vizsgálóbizottság felállítását, Tarjányi szerint óriási hiba lenne azt hinni, hogy a történet ezzel véget ért.
A titkosszolgálatok nem állnak le attól, hogy a politika nem mozdul. Főleg nem az EU-ban… A munka mindig megy tovább
− írja.
A szakértő hangsúlyozza, hogy a sajtóinformációk szerint a háttérben folyó vizsgálatok eredményeként ma már „egyre több helyen felmerülnek konkrét embereket „takaró” monogramok, akiket a brüsszeli magyar kémközponthoz kötnek.
Hazai közöny vs. európai sors
Tarjányi bírálja a magyarországi tájékoztatást is. Bár az RTL és az ATV Híradója érintette a témát, a szakértő szerint a látványos, napi politikai ügyek elnyomják ezt a „régebbi történetet”, amely valójában „Európa és Magyarország sorsáról szól”. Úgy véli, Magyarország mindig is profi volt abban, hogy a látványra figyeljen a lényeg helyett.
Záró gondolataiban Tarjányi rámutat: az EU-ban nem az információgyűjtés ténye verte ki a biztosítékot − hiszen minden tagállam végez ilyet −, hanem az a gyanú, hogy egy uniós tagállam hálózata „idegen érdekeket is szolgálhatott”.
Olvasd tovább itt: index.hu
