A Falakon Túl Munkacsoport a zárt intézeti gyermekbántalmazás megelőzéséről szóló javaslataiban kifejtette, hogy a gyermekvédelemben jelenleg csak sürgősségi intézkedések történnek, mivel nincsenek megfelelő eszközök és kapacitások a megelőzéshez vagy feltáráshoz.
Szerdán megjelent a „Javítóba az állammal” című jelentés, amely feltárja a zárt intézményekben élő gyermekek bántalmazásának okait és lehetőségeit a megelőzésre.
A Falakon Túl Munkacsoportot 2026. március 10-én alakították a Magyar Helsinki Bizottság javaslatára, tagjai között több szakértő, például börtönpszichológusok, családszociológusok és jogvédők találhatók. Céljuk, hogy olyan ajánlásokat fogalmazzanak meg, amelyek irányt mutathatnak a szakpolitikának.
A zárt intézetekben történt bántalmazások a Szőlő utca ügyével kapcsolatos figyelemfelkeltés után kerültek előtérbe. A Belügyminisztérium legújabb rendelete egy nagy, országos javítóintézet létrehozásáról szól. Az érintett szakmai szervezetek azonban aggódnak, hogy ez a helyzet romlását eredményezi.
A munkacsoport hangsúlyozza, hogy a bántalmazások nem elszigetelt események, hanem a közeg, ahol a gyerekek élnek, visszásságaira mutatnak rá, beleértve a gyenge külső ellenőrzést és az autoriter belső működést. A gyermekvédelmi intézményekben nem állnak rendelkezésre megfelelő válaszok a bántalmazás kezelésére.
A gyermekjogi Civil Koalíció stresszeli, hogy a bántalmazásokat szociális problémaként kellene kezelni, nem pedig rendészeti kérdésként. Az is aggasztó, hogy a jelzéseket a fenntartó intézmény vizsgálja ki, ami torzítja a helyzetet.
A szakértők tapasztalatai alapján a szakemberek sok esetben elveszítik bizalmukat a rendszer iránt, mivel korábbi rossz tapasztalatok miatt nem várják a hatékony válaszokat. Az anonimitás hiánya is gondokat okoz,hiszen előfordult már, hogy a panaszládát az intézményvezető ürítette ki, így nyilvánvaló volt, ki tette a panaszt.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy 2023-ban 159 505 jelzés érkezett a család- és gyermekjóléti szolgálatokhoz, ami 50%-kal magasabb az előző évekhez képest. A KSH adatai szerint több mint 47 ezer elhanyagolásos esetet tartottak nyilván, ám a roma gyerekek helyzete különösen súlyos.
A kívülálló, független hatóság hiánya miatt a gyerekek érdekei nem érvényesülnek. A bántalmazások jóvátétele nem csak a múlt elfeledését jelenti, hanem a gyerek életének irányításának visszaadását is.
A szakértők megfogalmaztak egy listát a szükséges lépésekről, beleértve a felelősségvállalás biztosítását, gyógyító szolgáltatások elérhetőségét és a gyerekek jogainak megerősítését.
A gyermekvédelmi szolgáltatásokban tapasztalható férőhelyhiány miatt sok esetben halogatják a gyerekek családból való kiemelését. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a bántalmazott gyerekek ellátása nem megoldott.
A munkacsoport javasolja, hogy vizsgálják felül a jogszabályokat, javítsák a szociális szakma presztízsét és vezessenek be egy független ellenőrző hatóságot a bántalmazási esetek kivizsgálására és kezelésére.
Forrás telex.hu
