„Aki fogadni szeretne, annak szívesen fogadok abban, hogy ha nem történik semmi nagyon váratlan vagy kellemetlen, a választási részvétel a 2022-es vagy 2018-as szintnél magasabb lesz. Ezt a jóslatot vállalom, de ennél messzebb nem mennék” – mondta Hann Endre, a Medián ügyvezetője február végén, másfél hónappal a választások előtt. Az eddigi közvélemény-kutatások alapján a választási kedv folyamatosan nőtt, április elejére csupán a megkérdezettek 15 százaléka nem választott pártot vagy állította, hogy biztosan nem szavaz.
A Medián mérései szerint a márciusi Tisza Párt megalakulása óta a bizonytalanok és a nem szavazók aránya csaknem felére csökkent, hasonló tendenciák figyelhetők meg más közvélemény-kutatók eredményeinél is.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyarok 85 százaléka biztosan elmegy szavazni. A kutatások során többen nyilatkoznak úgy, hogy biztosan részt vesznek, mint ahányan ténylegesen elmennek szavazni. A pártot nem választók aránya is alacsonyabban áll idén, mivel a választás kimenetele két nagy párt között fog eldőlni. Ezzel szemben a korábbi választások során sok ellenzéki szavazó esetében csak az utolsó pillanatban dőlt el, hogy a sok kisebb párt közül melyikre szavaznak, így ők a kutatásokban bizonytalan szavazóként szerepeltek.
A rendszerváltás óta tartott kilenc választás részvételi átlaga 62,49 százalék volt. A legmagasabb részvételt 2002 második fordulójában regisztrálták (73,51 százalék), a legkevesebben pedig az 1990-es második fordulóban szavaztak (45,54 százalék). Az egyfordulós választások közül a 2014-es volt a legkevésbé népszerű, akkor 61,73 százalék voksolt, míg 2018-ban és 2022-ben a részvétel 70 százalék fölött alakult.
Az évek során változott, mikor közöl a Nemzeti Választási Iroda részvételi adatokat. 2018 óta minden választáson nyolc alkalommal hoznak nyilvánosságra részeredményeket, így lesz ez 2026-ban is: reggel és este kétóránként tudhatjuk meg, a választásra jogosultak hány százaléka szavazott. Az utolsó napi jelentés 18:30-as állapotot mutatja. Később még egy közel végleges adat is elérhető, de a pontos eredmények a hivatalos végeredményekkel egy hét múlva derülnek ki. Fontos, hogy a statisztikák összegyűjtése időigényes, így a korábban jelzett időpontnál később, körülbelül 30-40 perccel később publikusak.
A fentiek alapján jól látszik, hogy önmagában a részvételi arány nem elegendő az eredmények előrejelzésére: volt, hogy a magas részvétel ellenére a Fidesz elvesztette a kormányzást (2002-ben), máskor a hasonló választói aktivitás mellett megtartotta a kétharmados többségét. Sőt, a 2010-es második forduló alacsony részvételi aránya is elegendő volt a kormányváltáshoz.
Ha valaki a választói magatartást szeretné elemezni az eredmények ismerete előtt, íme egy viszonyítási alap:
Forrás hvg.hu
