Örvendetes, hogy Havas Henrik, aki a meglévő rendszert kritika alá vonja, még mindig akadálytalanul készíthet „nagy nézettségű” műsorokat, méghozzá tizenhat év elteltével. Ráadásul, amikor megnéztem a vasárnapi élő adását, amely szerint ő a legjobbnak tart, már az első percben felbukkan egy trágár szó. Utána pedig azon vitatkozik a munkatársával, hogy épp milyen nap van. Ám mit sem törődve ezzel, a „diktatúra” nem próbálja megakadályozni az ilyen típusú tartalmak produkcióját.
Különösen figyelemre méltó, hogy Havas Henrik, aki az első Orbán-kormány idején is a köztévé vezető szerkesztője volt, most attól tart, hogy a leendő ellenzéki újságírók éhen halhatnak. Őt viszont nem zavarja, hogy ő maga mennyire jól él, hiszen több ingatlana is van, Budapest mellett Tenerifén is, és korábbi munkája révén jelentős jövedelemre tett szert, éveken át havi négymillió forintot keresett – míg a bruttó átlagkereset kicsivel 145 ezer forint alatt alakult.
Mindez alapján érthető, hogy Havas tehetségével és újságírói munkájával meg is érdemli a sikert, azonban kérdéses, hogy tényleg ilyen rózsás a helyzet. Ha azt állítja, hogy a Mandiner újságírói eddig közpénzekből részesültek, nem világos, miből gondolja, hogy ezek a tehetséges szakemberek egyszer csak képtelenek lesznek önálló megélhetésre, vagy akár egyszerű, alapvető dolgokat megfinanszírozni.
Forrás mandiner.hu
