Bíró-Nagy András azzal kezdte, hogy „a propaganda nem tudta felülírni a valóságot. A jobboldali populista erők, amelyek megerősödőben, jó pozícióban is vannak sok helyen, kell, hogy teljesítsenek az állampolgárok számára, ha a megélhetésről, a jól működő közszolgáltatásokról van szó. Az Orbán-kormány elsősorban azért bukott, mert az a hit tört meg a magyar társadalomban, hogy ők tudnak még jól kormányozni, hogy tudnak még pluszt adni az embereknek”.
A Policy Solutions igazgatója úgy látja,
a legnagyobb stratégia hiba a Fidesz részéről az volt, hogy kifejezetten alábecsülte annak a jelentőségét, hogy az Európai Unióval mennyire fontos megállapodni, mennyire fontosak az uniós pénzek, mennyire fér bele úgy kampányolni, hogy nincs mit átadni. A magyar gazdaság stagnálásához hozzájárult, hogy fontosabbnak tartották az ellenségkép-építés stratégiáját, mint azt, hogy a saját politikai pozíciójuk érdekében megállapodjanak és hazahozzák az uniós pénzt.
Bíró-Nagy András szerint a Tisza Párt részéről az a tanulság, hogy „sikerült fókuszáltan tartania a kampányát azokra a témákra, amelyek az embereket valóban érdeklik. Az embereket az alacsony fizetések, a magas árak, a nem működő egészségügy, a korrupció, és hasonló kérdések érdeklik. Ezek sokkal jobban érdeklik, mint az, hogy mi van Ukrajnával, vagy mekkora a háborús veszély. A Tisza kampánya alapvetően azokra a kérdésekre fókuszált, amelyek az emberekkel rezonáltak.”
Unger Anna úgy vélekedett, hogy
tankönyvileg mindkét szereplő hozta azt, amit a politikatudomány a választási autokráciák sikeréről és bukásáról le tud írni.
A politológus a kormányhatalom fenntarthatóságának három lábát sorolta fel:
- Bürokratikus láb – „az államigazgatást a párt alá rendelni, ha kell, akkor pártérdekeknek megfelelően működtetni.
- „Minimalizált mértékben került alkalmazásra” az erőszakszervezetek és az elnyomó állam hatalmának bevetése.
- Ha viszont a financiális láb megszűnik, akkor bajba kerül az autokratikus alrendszer. „Ahogy tűnt el a gazdasági lába a rezsimnek, és nem csak a polgárok felé, a lojalitási láncok meggyengültek” – mutatott rá Unger Anna.
A politológus hozzátette, a rendszer, ahelyett, hogy lazított volna, az változások hatására elkezdett bekeményíteni. Unger Anna a Tisza Párt győzelméről elmondta, a magyarhoz hasonló rendszerekben négy, a sikerhez szükséges tényezőt szoktak említeni:
- A szavazók többségének egységbe tömörülése, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a rendszertől.
- Politikai bátorság a vezető részéről.
- Elszántság abban, hogy monomániásan végig mennek az úton.
- Van stratégia. A négy évvel ezelőtti ellenzéki helyzethez képest most világosan volt egy cél.
László Róbert úgy vélekedett, alapvetően gazdasági természetű volt a kormány problémája, 2022 után azt érezhették az emberek, hogy nem tudnak előrébb lépni. A másik a stabilitás igénye: „Ez a párt, ez a pártállam, ez a klientúra biztosította a stabilitást rengeteg embernek. Ez kiszámítható volt, és amíg jutott pénz kenyérre, cirkuszra, rendben voltak. A harmadik, hogy sokáig nem volt alternatíva, vagy akik voltak, nem voltak meggyőzőek”.
Ez a három 2022 után elkezdett megbicsaklani. Leginkább a gazdasági láb, majd ettől nem függetlenül a stabilitás is, és ebben a helyzetben megérkezett az alternatíva
– foglalta össze a választási szakértő.
László Róbert a szerencsefaktorra is felhívta a figyelmet: „Ezek mind egyszerre történtek. A Fidesz sok mindent megtett, hogy korrigáljon, de nem működtek az eszközei, Magyar Péterről minden lepattant, és elhagyta a Fideszt a szerencséje is. 2010 és 2020 között hajnalig tudnám sorolni, hogy hányszor volt egyszerűen mázlija a Fidesznek. 2014, netadó tüntetés, kénytelenek visszatáncolni, kitiltási botrány, később Simicska Lajos dezertálása, majd időközi választás Veszprémben, ahol a Fidesz elveszítette a kétharmadát, utána Tapolcán a Jobbik megszerezte az első mandátumát. Összeomlás, mindjárt vége az egésznek – hitték sokan. Jött a migrációs válság, ami megmentette Orbán Viktort. Úgy kezelte, ahogy a többség elvárta tőle, abban volt politikai teljesítmény.” Később a Gyurcsány-tényező is segítette a pártot, pedig 2018-ban majdnem az 5 százalékos küszöb alatt maradt a Demokratikus Koalíció.
Ezzel szemben „2024 után az ág is húzta a Fideszt. Gyurcsány Ferenc lemondott és távozott a politikából. Donald Trumpban nagyon bíztak, hogy legalább eljön Budapestre. A Meta és a Google betiltotta a politikai hirdetéseket, amivel elképesztő hátrányba került online a Fidesz, előtte pénzért brutális eléréseket vettek”. Ami pedig a kihívót illeti, László Róbert kijelentette: „Orbán Viktor óta ilyen tehetséges politikus nem tűnt fel Magyarországon. Az, hogy ilyen jó képességű kihívó érkezett, az ellenzék szerencséje, és a Fidesz nagy pechje”.
Az elmúlt két év legnagyobb innovációja az volt, ahogyan Magyar Péter felépítette a saját beágyazottságát az országban, és mozgalmi jelleget adott a Tiszának. A legjobb indikátora annak, hogy mi volt a különbség a két párt kampánya között, az utolsó hét. Orbán Viktor négy rendezvényt csinált, mindegyiket nagyvárosban, miközben Magyar Péter huszonkilencet, a legkisebb településektől a megyeszékhelyekig
– hívta fel a figyelmet Bíró-Nagy András, megjegyezve, hogy a közösségi médiát Magyar Péter minden korábbinál színvonalasabban használta, viszont önmagában kevés lett volna az algoritmusok nyelvének értése, ha az emberek nyelvét nem értette volna.
A legveszélyesebb aknák a Tisza Párt előtt
László Róbert a Magyar Péterék előtt álló kihívásokról elmondta: „Heterogén szavazótábora van Magyar Péternek. Volt egy nagy közös cél, az Orbán-rezsim leváltása, ez együtt tartott nagyon különböző gondolkodású embereket. Most még van eufória és győzteshez húzás, de jó kérdés, hogy ez meddig tart”. A választási szakértő egy konkrét területre is kitért: ha a Tisza Párt alkotmányos trükközéssel, vagy intézmények átnevezésével szorítana ki vezetőket, elképzelhető, hogy szavazókat veszít.
Láttuk a Fidesznél, ha elkezd kihátrálni a többség a nagy párt mögül, akkor elkezd kapkodni és hibát hibára halmozni
– figyelmeztetett László Róbert, aki pártalapítási reneszánszra is számít, aminek lehet elszívó ereje.
Bíró-Nagy András a gazdasági szempontokat emelte a középpontba.
Van egy olyan remény a magyar társadalomban, hogy jobb lesz attól, ha a Tisza kormányoz. Ebben a helyzetben nagyon fontos az, hogy az uniós pénzek valóban megérkezzenek. Ez olyan pont, ahol nem lehet csalódást okozni
– húzta alá a Policy Solutions igazgatója, aki az energiaválság megöröklését is kifejezetten kellemetlennek tartja. Kérdés, ha elhúzódik a globális energiaválság, mit lehet kezdeni a védett üzemanyagárakkal, vagy az árrés-stoppal. „Ezek nem olyan dolgok, amiket egy új kormány szeretne ráengedni a társadalomra” – rögzítette Bíró-Nagy András, aki arra nem számít, hogy a közjogi méltóságok valamilyen módon történő leváltása kiverné a biztosítékot a társadalomban, mert a többség vélhetően egyetért a tervvel. Bíró-Nagy András arra számít, hogy az idei év még a „mézes hónapok” jegyében telik, viszont ha 2027-re sem látható például a közszolgáltatások javítása, akkor felmerülhet a választókban a kérdés, hogy tényleg másik országban élünk-e.
Rövid távon az uniós pénzek hazahozatala a legfontosabb a Tiszának, mert ez az egyik legtöbbször elmondott ígéret
– fűzte hozzá Unger Anna, aki egy kutatásra is hivatkozva kitért arra, hogy az emberek valószínűleg nem számítanak óriási életszínvonal-emelkedésre, viszont arra igen, hogy a Bíró-Nagy András által említett problémák egyáltalán fel lesznek fogva a kormány részéről. Unger Anna a felelősségre vonásról, az elszámoltatásról kifejtette, hogy ez nem bosszút jelent, de ha nem történik meg, akkor elveszítheti a politikai legitimációját a Tisza.
Merre tovább, Orbán Viktor?
Unger Anna úgy látja, a Fidesz nagyon rossz helyzetben lesz: „Ha valaki megnézi a frakciót, nem nagyon vannak fiatal, innovációra képes emberek. Sokan maradnak most állás nélkül is. Lesz egy belsős erőforrásokért folytatott verseny, ráadásul a párt már nem a Simicska-modell szerint működik, nem vállalkozásai vannak a pártnak, hanem Mészáros Lőrincnek vannak magántőkealapjai”.
Lesz egy komoly humánerőforrás és egzisztenciális probléma
– prognosztizálta a politológus, aki a másik problémának azt nevezte, ha Magyar Péterék valóban bevezetik a maximum két ciklusos miniszterelnöki szabályt, akkor érdekes vállalkozás lenne Orbán Viktor részéről úgy kampányolni, hogy bár nem lehet miniszterelnök, de ha újra alkotmányozó többséggel nyer a Fidesz, akkor visszamódosítják ezt a szabályt, és mégis kormányfő lehet. Unger Anna a szavazók demotiváltságát, és azt is kihívásnak tartja, hogy generációs és egzisztenciális törések mellett mennyire tudják megőrizni a lojalitást.
Bíró-Nagy András el tudja képzelni, hogy Orbán Viktor olyan pozícióba kerüljön, mint a lengyel Jarosław Kaczyński, tehát ő legyen a legbefolyásosabb a pártjában és a jobboldalon, még ha nem is ő a miniszterelnök, miközben az „Orbán nélküli orbánizmus” építésével is foglalkoznia kell, amihez szükség lesz egy arcra.
László Róbert kevésbé látja megvalósíthatónak a Kaczyński-modellt, inkább szüksége lenne Orbán Viktornak a formális hatalomra is. A választási szakértő arra emlékeztetett, hogy a választás óta többek között Ferencz Orsolya és Bencsik András is a felelősség kérdéséről beszélt már, érintve a miniszterelnököt.
Nagy kérdés, hogy mi van akkor, ha náluk fajsúlyosabb politikai szereplők is elkezdik ezt pedzegetni. Nem látjuk, hogy Orbán Viktor meg tudja-e tartani a formális és informális hatalmát akár a saját pártján belül. Látok olyan forgatókönyvet, hogy egyszerűen nem lesz maradása, és ezt nem éli túl politikailag, de óvatos vagyok, mert 2002-ben és 2006-ban is ezt gondoltuk, aztán jött ‘Őszöd és társai, ami visszahozta őt, amit nagy politikai teljesítménnyel meglovagolt. Orbán Viktort nem lehet leírni. Legkésőbb a labdarúgó világbajnokságig sokkal többet fogunk tudni arról, hogy mi lesz a Fidesz jövője
– hangsúlyozta László Róbert. A konferencia első részéről, benne a négyszintű „lázadásról”, ami a Tisza győzelmét hozhatta, itt írtunk.
(Borítókép: Hunyadi Bulcsú, Bíró-Nagy András, Unger Anna és László Róbert a Political Capital választás utáni konferenciájának második felében 2026. április 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
