Az uniós támogatások feloldásának egyik kulcsfontosságú feltétele a migrációs politika átalakítása. Az Európai Bíróság korábbi döntései alapján a magyarországi szabályozások több szempontból nem felelnek meg az uniós normáknak, ami miatt napi egymillió eurós bírságot szabtak ki Magyarországra. Ez az összeg közel 900 millió euróra nőtt, amelyet az uniós forrásokból vonnak le. Az Európai Bizottság elvárja, hogy a frissen megalakult kormány revideálja az idegenrendészeti szabályokat, védje a menedéket keresők jogait, és egy uniós normáknak megfelelő rendszert alakítson ki.
A rendelkezésre álló 35 milliárd eurónyi uniós támogatást a migrációs politika módosítása mellett a liberalizált LGBTQ és genderjogi szabályok, például a melegházasság legalizálása is feltételezi. Ezen kívül az alapjogi normák teljesülését is ellenőrzik, kiemelten a civil szervezetek működését, a sajtószabadságot és az akadémiai függetlenséget. A migrációs ügyek mellett Ukrajnával kapcsolatos uniós döntések is fontos szerepet játszanak.
Brüsszelben úgy vélik, hogy az új magyar kormány egyik első valódi próbája az lesz, hogy feloldja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomaggal kapcsolatos vétóját, és támogassa Oroszország ellen újabb szankciók bevezetését. Az Európai Bizottság emellett elvárja a magyar-ukrán kapcsolatok rendezését is. Magyar Péter nyilatkozatai alapján Magyarország kész kompromisszumot kötni, a kormányzati kommunikáció középpontjában a konstruktív partnerség fog állni, nem pedig Brüsszel megállítása. Emellett ígéretet tett a demokratikus fékek és ellensúlyok helyreállítására, a közmédia pártatlanságának biztosítására, és a hazai antikorrupciós ügynökség létrehozására is.
Forrás mandiner.hu
