Orbán Anita többször is szerepelt a Forbes legbefolyásosabb magyar nők listáján. A 2025-ös kiadványban a 11. helyet kapta mint a Vodafone Group globális kormányzati kapcsolatokért, valamint társadalmi felelősségvállalásért és fenntarthatóságért felelős igazgatója.
„Olyan magas pozícióban van, ahova magyar menedzserek, pláne nők egészen ritkán jutnak el. Networkje és ráhatása az utóbbi években inkább nemzetközileg mélyült, közvetlen magyarországi befolyása nehezen tetten érhető. Ugyanakkor olyan körökben mozog, ahová európai és régiós kormányfők, miniszterek is bejáratosak” – írta Orbán Anitáról a lap.
A berettyóújfalui politikus a Közgazdaságtudományi Egyetemen (mai nevén Budapesti Corvinus Egyetem) diplomázott. Pénzügyi területen dolgozott a Matávnál, majd első magyarként doktorált az Egyesült Államok egyik legrégebbi diplomáciai akadémiáján, a Fletcher School of Law and Diplomacy intézetben. A Tufts Egyetemen történelemből szerzett mesterfokozatot. Később az Egyesült Államokban jelent meg könyve Power, Energy and the New Russian Imperialism címmel.
2015–2020 között az amerikai cseppfolyósítottföldgáz-iparágban tevékenykedett, először a Cheniere-nél, majd a Telluriannál, ahol a közép-európai, délkelet-ázsiai és észak-afrikai piacokért felelt. Orbán Anita helyet kapott a prágai Draslovka vegyipari vállalat igazgatótanácsában, valamint a pozsonyi székhelyű Globsecben is.
Orbán Anita 2021–2023 között a magyarországi Vodafone vezérigazgató-helyettese volt, ahonnan a cég londoni központjába került szintén csúcsvezetőként, ahogy arról cikkünk korábbi részében már írtunk. A leendő külügyminiszter újságíróként is dolgozott, a Heti Válasz külpolitikai rovatát vezette.
Az atlantista fideszes, akiből tiszás lett
Orbán Anita a Fidesz–KDNP kormányzása idején, 2010 és 2015 között betöltötte a Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete pozíciót. A jobboldalon az atlantista vonalhoz sorolt Orbán Anita 2010-ben a Fidesz egyik budapesti jelöltje lehetett volna, viszont egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett.
A leköszönő, valamint a leendő külügyminiszter között a választások előtt rövid csörte alakult ki Facebook-üzengetés formájában, amikor Szijjártó Péter úgy kommentálta Orbán Anita szerepvállalását a Tiszánál, hogy „ismerem Orbán Anitát. Régebben sokat házalt nálam az amerikai demokratákhoz (=Trump ellenfelei) fűződő állítólagos kapcsolataival, és nagy nyugati energiacégek érdekében lobbizva arra próbált rávenni, hogy ne vásároljunk több olcsó orosz gázt. Ideális választás, Brüsszelnek és Kijevnek”.
Orbán Anita Szijjártó Péternek válaszolva közölte: „Ha valóban történt volna bármilyen lobbitevékenység az Ön irányába, annak 2015 és 2020 között kellett volna megtörténnie. Ehhez képest a magyar kormány 2020 májusában támogatta a NATO-főtitkárhelyettesi jelölésemet, a folyamat pedig 2020 augusztusában zárult le. Ez felvet egy egyszerű kérdést: miért támogatott volna a magyar kormány egy NATO-tisztségre olyan jelöltet, akinek tevékenységét Ön most kifogásolja?”
A leendő külügyminiszter a tiszás politikai szerepvállalása után a külpolitikai krédóját így fogalmazta meg: „Magyarország helye megkérdőjelezhetetlenül a nyugati szövetségi rendszerben, az Európai Unióban és a NATO-ban van. Befejezzük a »kompország-politikát« és a szövetségeseinkkel való folyamatos konfrontációt.”
A Tisza Párt egyre több miniszterjelöltjét nevezi meg. A leendő kormány tagjairól szóló eddigi cikkeinket ide kattintva olvashatják!
(Borítókép: Orbán Anita 2026. február 15-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
Olvasd tovább itt: index.hu
