Amikor Hegedűs Zsolt 56 évesen, fekete ingben, láthatóan szabad szelleműen táncolt a Batthyány téri színpadon, a nemzetközi sajtó egy különleges és felszabadult szakemberként tekintett rá. Azonban a hazai közvélemény számára ez a tánc nem csupán a választási győzelmet jelképezte, hanem egy évtizedek óta hordozott családi örökség végső elhagyását is. Hegedűs Zsolt a híres Hegedűs dinasztiából származik, amelynek neve az elmúlt harminc évben szorosan összekapcsolódott a radikális jobboldali politikával és antiszemita kijelentésekkel.
A kétezres évek elején Hegedűs Zsolt Nagy-Britanniába költözött, ahol tíz évet töltött a brit állami egészségügyben, egy multikulturális környezetben dolgozva. Miközben Hegedűs az NHS átláthatóságát és a betegjogokat hirdeti, családja korábbi szélsőséges nézeteikkel vette ki részét a magyar politikai diskurzusból. A református püspök édesapja, id. Hegedűs Loránt, a rendszerváltás utáni időszak egyik legvitatottabb egyházi vezetője volt, akinek politikai tevékenysége mély sebeket hagyott a társadalomban.
Hegedűs Loránt nevéhez fűződik egy hírhedt kivonás a magyarságot fenyegető „galíciai jövevényekről” és a „világuralmi törekvésekről”, amely kijelentésekkel a klasszikus antiszemita retorikát használta, mind a szószéken, mind a politikai fórumokon. E radikalizmus vonalát bátyja, ifj. Hegedűs Loránt is képviseli, így a család öröksége továbbra is formálja Hegedűs Zsolt politikai megítélését.
Forrás mandiner.hu
