A Miniszterelnöki Sajtóiroda által megosztott fotón Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Mahamat Idriss Déby Itno, Csád elnöke látható, amint 2024. szeptember 9-én a Karmelita kolostorban találkoztak. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Az ügyészség iratokat kért a csádi misszióval kapcsolatban – értesült a 444.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt kiegészítő feljelentést rendelt el, mely folyamatban van. A Központi Nyomozó Főügyészség sajtóosztálya a 444 kérdéseire így válaszolt. A portál azért érdeklődött a hatóságnál, mert forrásaik szerint az ügyészség rövid határidővel dokumentumokat kért a Honvédelmi Minisztériumtól a tervezett csádi misszióval összefüggésben. Ez arra utal, hogy az ügyészség eddig még nem döntött a nyomozás megindításáról, de információkat gyűjt, mivel a feljelentés nem volt kellően részletes.
A téma újra felkapott lett, miután Pálinkás Szilveszter százados nyilatkozott, aki megpróbálta lebeszélni az akció kitalálóját, Orbán Gáspárt a csádi katonai misszióról, de nem járt sikerrel. A százados elmondta, hogy Orbán Gáspár korábban megosztotta vele a misszióval kapcsolatos elemzéseit és azokat a problémákat, amelyekkel a tervezés során szembesült. „Volt egy beszélgetésünk, ahol elmondta, hogy a misszióval kapcsolatban ötven százalékos harcérték-vesztéssel számol, ami azt jelenti, hogy a magyar katonák fele el fog veszni” – tette hozzá. Emlékei szerint igyekezett meggyőzni Orbán Gáspárt, hogy ne folytassa a csádi katonai akciót ilyen nagy áron.
A kormány ezt követően próbálta cáfolni a csádi misszió létezését, azonban a kormánytöbbség a parlamentben megszavazta. Ráadásul egy javaslat is napvilágot látott, amely szerint tavaly novemberben a Honvédelmi Minisztérium 2026-ig 27 milliárd forintot tervezett a költségekre.
A csádi katonai misszió elképzelését 2023 őszén Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hozta elő, később a parlament 143 képviselő szavazatával fogadta el a szükséges felhatalmazást. Ez a 200 főből 400 fős katonai misszió indítására vonatkozott Csádba. A felhatalmazás nem volt korlátlan, csupán 2025. december 31-ig érvényes. A jogszabályokat 2024 végén módosították, lehetővé téve, hogy a parlament helyett a kormány döntsön a külföldi bevetésekről. A Honvédelmi Minisztérium pedig tavaly novemberben kidolgozott egy javaslatot, amely a felhatalmazás lejárati idejét 2026. december 31-re módosította volna.
Forrás hang.hu
