Lannert Judit lesz a gyermek- és oktatásügyi miniszter a Tisza-kormányban, ezt Magyar Péter jelentette be pénteken a közösségi médiában. A döntés jóval többet jelent egy egyszerű kinevezésnél, egy új korszak kezdetét is jelezi az oktatásban. Az elmúlt másfél évtized széttagolt irányítása után ismét önálló súlyt és figyelmet kap a terület, miközben fokozatosan kirajzolódik az új kabinet teljes névsora is. Hivatalos életrajza alapján Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel rendelkezik, emellett szociológiából szerzett doktori fokozatot.
Több mint három évtizede, 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az oktatáspolitika egyik legfelkészültebb szakértőjeként tartják számon. Pályáját az Országos Közoktatási Intézet munkatársaként kezdte, amely később Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet néven működött tovább. Az intézetben tudományos főmunkatársként dolgozott, majd kutatási igazgatóvá, később tudományos főigazgató-helyettessé lépett elő. Nevéhez fűződik a Jelentés a magyar közoktatásról című sorozat elindítása, amely hosszú éveken át adott átfogó képet az oktatási rendszer állapotáról.
Kutatóként elsősorban az oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseivel foglalkozott, ezekben a témákban széles körben idézett és ismert szakértő. 2008-ban megalapította a T-Tudok Oktatáskutató Központ nevű műhelyt, amelynek keretében számos hazai és nemzetközi kutatási projektet vezetett. Az elmúlt évtizedben munkájának középpontjába a kreativitás fejlesztése került: ennek jegyében több iskolába is eljuttatta az Angliából adaptált Kreatív Partnerség programot, amely új szemléletet hozott a tanulás és tanítás gyakorlatába.
Tehetséggondozás és egyenlőség: Lannert Judit víziója az oktatás megújításáról
Magyar Péter a bejelentést követően egy élő videóban Lannert Judittal beszélgetett. A leendő miniszterelnök a felvezetésben arról beszélt, hogy a feladat súlyát érezve olyan oktatási rendszeren akarnak dolgozni, amely valóban képes kibontakoztatni a gyerekek tehetségét, függetlenül attól, honnan indulnak. Lannert a beszélgetésben felidézte, hogy miután elhagyta a közoktatás világát, saját kutatóintézetet hozott létre.
Munkájának középpontjába a kritikai gondolkodás fejlesztése került, azt kutatta, hogyan lehet a diákokat nemcsak tudással, hanem önálló gondolkodási képességgel is felvértezni. Ennek a szemléletnek az eredménye a Kreatív tanulás című könyv is, amelyet szerzőtársaival közösen jegyez. A kötetben olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek különösen a hátrányos helyzetű gyerekek számára nyithatnak új lehetőségeket, segítve, hogy a tehetségük is felszínre kerüljön.
Arról is beszélt, hogy pályája során kétszer hagyta ott a közoktatást: először 2007-ben, majd később, Hoffmann Rózsa irányítása idején. Tapasztalatai alapján a magyar oktatás egyik legnagyobb problémája a rendszerszintű egyenlőtlenség. Lannert szerint a jól működő oktatási rendszerek titka nem a csúcsteljesítményekben, hanem az alapok erősségében rejlik. Úgy fogalmazott, az alsó szinteket kell megerősíteni, mert ott dől el igazán, mennyire lesz igazságos és hatékony az egész rendszer.
„Minél kevésbé függ attól az oktatás, hogy ki hova született, annál egyenlőbb” – emelte ki már e beszélgetés elején.
Korábban 24.hu-nak beszélt a Tisza Párt oktatási terveiről, miután bemutatták a párt programját, amely szerint a magyar oktatás tévúton jár. Ez pedig Lannert Judit szerint azért van, mert a pedagógusokat arra kényszerítik, hogy „19. századi módszerekkel 20. századi ismereteket oktassanak 21. századi gyerekeknek”. Alapprobléma, hogy a „felesleges lexikális tudáselemek oktatása mellett elsikkad a készségek és kompetenciák fejlesztése, a nyelvtanulás, a digitális készségek fejlesztése”. A Tisza Párt és több szakember is hangsúlyozta korábban, hogy a matematikai, szövegértési és természettudományos kompetenciákat mérő PISA-teszteken 2010 óta minden területen romlott a magyar tanulók teljesítménye.
„Az, hogy pontosan látjuk a problémát, még nem jelenti azt, hogy a megoldás is magától értetődő” – emelte ki Lannert Judit. Egy szemléletes példával magyarázva, hiába lesz rugalmasabb a tananyag, és hiába kapnak nagyobb szabadságot a pedagógusok, ettől önmagában még nem változik meg a tanítás. A legtöbben ugyanis továbbra is frontális oktatásban gondolkodnak majd, egyszerűen azért, mert ezt tanulták, erre készítette fel őket a képzésük.
A valódi változáshoz tehát szerinte nem elég a keretek átalakítása, a tanári szemléletnek és módszertannak is meg kell újulnia.
De mit értünk pontosan 21. századi kompetenciák alatt? – tették fel a kérdést Lannert Juditnak. Válaszában egyértelműen kijelölte a kulcsterületeket, a kritikai és kreatív gondolkodást, az együttműködési készséget, a kommunikációt, valamint az úgynevezett transzformatív és globális kompetenciákat. Mint mondta, ezek ma már alapvetőek lennének – mégis alig jelennek meg hangsúlyosan az oktatási anyagokban.
Digitális fókusz, hiányzó gondolkodás
Különösen aggasztónak tartja, hogy a kritikai gondolkodás szinte teljesen hiányzik, miközben a digitális technológia és a digitális oktatás erősen előtérbe kerül. Szerinte ez így félrevezető hangsúlyokat teremt. Úgy látja, hogy ebben a megközelítésben visszaköszön a Nemzeti alaptanterv szemlélete is, ott például a médiaműveltség helyett a „digitális kultúra” került előtérbe, miközben a kritikai gondolkodás szinte egyáltalán nem kap szerepet. Lannert arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a program beszél a digitális készségek fontosságáról, szinte teljesen figyelmen kívül hagyja a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokat.
Pedig – ahogy azt hangsúlyozta – éppen az úgynevezett „offline” kompetenciák, vagyis a gondolkodási és értelmezési képességek segíthetnének eligazodni ebben az új helyzetben. „Csakhogy csírájában sincs ott ebben az anyagban a mesterséges intelligencia kérdésköre, miközben a digitális technika ott van. A nemzetközi és saját kutatásaink is azt mutatják, hogy minél több digitális eszközt használnak a diákok, annál rosszabb a digitális szövegértésük. Mindent kiszolgál a mesterséges intelligencia, mindent legyárt nekünk – és épp ez a legnagyobb veszély, hogy a tanítás folyamatából eltűnik a tanulás maga.”
Lannert Judit a Tisza Párt oktatási programjával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy alapvetően egy progresszív irány rajzolódik ki, ami szerinte mindenképpen biztató. Pozitívumként emelte ki, hogy a tervek szerint megszüntetnék a tankerületi rendszert, és visszaállítanák az önkormányzatiságot. Ez szerinte azért fontos, mert így a helyi közösségek újra nagyobb szerepet kaphatnának az oktatás alakításában. A program által adott helyzetértékelést is helytállónak tartja. Hangsúlyozta a pedagógusbérek emelésének szükségességét, ez nemcsak anyagi kérdés, hanem a tanári pálya társadalmi megbecsülésének kulcsa is.
Ezzel együtt elengedhetetlennek tartja a szakmai autonómia bővítését is, hiszen a megbecsülés nemcsak fizetésben, hanem mozgástérben is mérhető.
Lannert szerint a közoktatás egyik legsúlyosabb problémája a túlterheltség, amely a diákokat és a tanárokat egyaránt érinti. A Tisza Párt programja szerinte ezt felismerte, és csökkentené az óraszámokat, ami hosszabb távon kiegyensúlyozottabb tanulási környezetet teremthet. Szintén fontos lépésnek nevezte a szabad tankönyvpiac visszaállítását. Ez szerinte nemcsak a választási lehetőségeket bővítené, hanem a minőségi versenyt is ösztönözné, ami végső soron az oktatás színvonalának javulását szolgálhatja.
Lannert Judit a Magyar Péterrel közös adásban arról is beszélt, hogy az oktatás megújításához nem feltétlenül kell mindent nulláról kezdeni. Szerinte érdemes visszanyúlni azokhoz az elemekhez, amelyek korábban már működtek, és beváltak a rendszerben. Szeretné megerősíteni az érdekvédelmet az oktatási rendszerben, ezért fontos számára, hogy a szülők, a pedagógusok és maguk a diákok is hallathassák a hangjukat. Úgy véli, az oktatás csak akkor lehet valóban hatékony és hiteles, ha azok is beleszólhatnak az alakításába, akik nap mint nap részei a rendszernek.
Összességében Lannert Judit szerint
- új Nemzeti alaptantervre van szükség, amely nem részletekbe menően szabályoz, hanem inkább irányt mutat, elveket és mintákat ad az iskoláknak.
- Elképzelései között kiemelt helyen szerepel a túlterheltség csökkentése és egy rugalmasabb tantervi rendszer kialakítása.
- Úgy látja, a jelenlegi struktúra nem kedvez a korszerű oktatásnak. „Úgy nem lehet 21. századi oktatást csinálni, hogy túl sok tantárgyat kell tanítani, ráadásul nagy óraszámban” – fogalmazott, utalva arra, hogy a diákok és a tanárok is túlterheltek a széttagolt tananyag miatt.
- A tankötelezettséget 16-ról 18 évre emelnék, és visszahoznák a szabad tankönyvválasztást
Érdekes fordulat előzte meg pénteki a bejelentést, a Telex a múlt héten arról írt, hogy a Tisza Párt oktatási miniszternek Rubovszky Rita nevét mérlegelhették. A Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója akkor nem kívánta kommentálni az értesülést, a hír azonban gyorsan elterjedt, és élénk reakciókat váltott ki, nemcsak a közvéleményben, hanem ismert közszereplők körében is.
A találgatásokra végül Magyar Péter reagált a Parlamentben. Úgy fogalmazott, látja, hogy „megy a polémia és az adok-kapok az interneten”, de hangsúlyozta, hogy hiteles információkat csak tőlük érdemes várni. Egyben arra is kérte a nyilvánosságot, hogy tartózkodjanak a „verbális lincseléstől”, különösen akkor, ha tisztességes emberekről van szó.
Magyar Péterrel készült beszélgetését itt hallgathatják meg:
(Borítókép: Lannert Judit. Fotó: Magyar Péter / YouTube)
Olvasd tovább itt: index.hu
