A vita tárgya az volt, hogy az adott eszközökhöz milyen módon lehet hozzáférni. A lefoglalás esetén a tulajdonos elveszíti a használati jogát, de a tulajdonjogát megőrzi, míg az elkobzás a tulajdonjog végleges átruházását jelenti. Az elkobzás komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhatott volna, ezért számos tagállam, köztük Magyarország is ellenezte ezt a megoldást.
A helyzet végül egy harmadik alternatíva kidolgozásához vezetett, amely szerint az Európai Unió hitelt nyújt Ukrajnának. E hitel garantálása az unió költségvetési mozgástere, és a visszafizetés a jövőbeli orosz jóvátételekhez lesz kötve. Ukrajna csak abban az esetben köteles törleszteni, ha a háború után valóban megkapja a megfelelő jóvátételt.
Az Európai Tanács 2025. december 18-án ratifikálta ezt a konstrukciót. Az összesen 90 milliárd eurót két fő területre osztották fel: 60 milliárd eurót katonai célok, Ukrajna védelmi képességeinek erősítése és fegyverbeszerzések támogatására, míg 30 milliárd eurót közgazdasági és költségvetési támogatásra, például közalkalmazotti bérek finanszírozására szántak.
Forrás mandiner.hu
