Orbán Viktor bejelentése, miszerint nem veszi fel parlamenti mandátumát, korszakhatárt jelöl a magyar politikában. Az Europion országosan reprezentatív, 1200 fő megkérdezésével készült felméréséből kiderül: a közvélemény ítélete összességében nem túl pozitív a még regnáló kormányfő munkásságáról. A megkérdezettek 52 százaléka értékeli negatívan Orbán Viktor politikai szerepét – ezen belül is 36 százalék teszi ezt határozottan, „nagyon negatívan”. Ezzel szemben mindössze 28 százalék mondható pozitívnak (15 százalék nagyon pozitív), míg a fennmaradó 20 százalék semlegesen vagy vegyes érzésekkel tekint a volt miniszterelnök pályájára.
A nemek között érdekes eltérés mutatkozik: a férfiak körében szignifikánsan magasabb a nagyon negatív értékelést adók aránya (41 vs. 32 százalék a nőknél). A fiatal, 16–29 éves korosztály különösen kritikus: körükben a negatív értékelés eléri az 56 százalékot, míg a pozitív vélemények mindössze 14 százalékot tesznek ki.
A pártválasztás messze a legerőteljesebb törésvonalat rajzolja ki Orbán Viktor megítélésében. A Tisza Párt szavazóinak 86 százaléka negatívan ítéli meg Orbán szerepét (65 százalék nagyon negatívan). A Fidesz-szavazók körében a kép egyértelműen pozitív: 76 százalék értékeli kedvezően a volt miniszterelnök pályáját, bár még a lojális Fidesz-táboron belül is 15 százalék semleges, 9 százalék pedig egyenesen negatív véleménnyel van. A Mi Hazánk szavazói megosztottabbak: körükben a semleges/vegyes vélemény dominál (45 százalék), a pozitív és negatív ítéletek nagyjából egyensúlyban vannak.
Ambivalens megítélés: elutasítják, de elismerik
Az értékítélettől független történelmi súly kérdésében a közvélemény kevésbé polarizált, mint várható lenne. A magyarok 67 százaléka úgy véli, Orbán Viktor fontos – vagy nagyon fontos – része lesz a magyar történelemnek: 33 százalék szerint „nagyon fontos”, további 35 százalék szerint „fontos, de nem főszereplő”. Csupán 17 százalék ítéli úgy meg a történelmi távlatra vonatkozó kérdést hogy „pár generáció múlva alig emlékeznek a nevére”), további 16 százalék pedig „mellékszereplőnek” tartja az utókor szemszögéből.
Ez az értékelés kevésbé múlik a pártszimpátián. A Tisza-szavazók körében is kisebbségben vannak azok (42 százalék), akik szerint Orbán az utókor számára csupán mellékszereplő lesz, vagy teljesen feledésbe merül. A Fidesz-szavazók 93 százaléka történelmi főszereplőként tekint rá, de a Tisza-tábor 58 százaléka is fontosnak – bár nem feltétlenül főszereplőnek – ítéli meg.
Ez a kettősség – a negatív értékítélet párosulva a történelmi súly elismerésével – jól illusztrálja Orbán Viktor ambivalens helyét a magyar köztudatban: a legtöbben elutasítják de egyidejűleg elismerik, hogy meghatározó alak a magyar történelemben.
Vizionárius, de nem becsületes, tisztességtelen
A felmérésben tíz karakterjegy mentén is vizsgáltuk, hogyan látják a magyarok Orbán Viktort. Az eredmények árnyalt képet mutatnak: bizonyos képességei viszonylag széles körű elismerést kapnak, mások – különösen az erkölcsi dimenziók – éles elutasítással találkoznak.
A legszélesebb elismerést a vizionárius mivolta kapta: a megkérdezettek 55 százaléka – beleértve a Tisza-szavazók 52 százalékát is – igaznak tartja rá, hogy távlatokban gondolkozó, vizionárius személyiség. Hasonlóan magas, 53 százalék az aránya azoknak, akik szerint jó szónok, és ez a vélemény is meglepően pártsemleges: a Tisza-táborban is 35 százalék elismeri szónoki képességeit. Az intelligencia (48 százalék) és a karizma (46 százalék) szintén közel többségi elismerést kap, igaz, ezek esetében erőteljesebb a politikai táborok mentén húzódó szakadék.
Ugyanakkor a keresztény, hívő jelző már csak 38 százaléknak tűnik valóban igaznak rá, a kompetencia 37 százaléknak, a hazafiság 36 százaléknak és 35 százalék szerint gondolja úgy, hogy Orbán Viktor jól érti a magyarok. Ezek esetében a Tisza-szavazók körében az elutasítás elsöprő méreteket ölt: a hazafi jelzőt például a tiszások mindössze 7 százaléka adja meg Orbánnak.
A leglesújtóbb ítélet a becsületességet és tisztességet érte: ezt mindössze 24 százalék érzi Orbánra igaznak, miközben 58 százalék – „egyáltalán nem” vagy „inkább nem” – tagadja. Ez az egyetlen olyan tulajdonság, amelynél még a Fidesz-szavazók közel 40 százaléka is bizonytalan vagy szkeptikus (összesen 9 százalék nem tartja igaznak, 33 százalékuk szerint „igaz is, meg nem is”).
Poloskázás, hajrá Magyarország
Orbán Viktor pályafutásának értékelése nem maradhat a híres mondatainak és kifejezéseinek érintése nélkül. Mindezt egy szabad szavas kérdéssel közelítettük meg, amelyben arról kérdeztük a válaszadókat, hogy mi az az emblematikus szó, mondat, vagy kifejezés, ami Orbán Viktortól eszükbe jut. A választói emlékezetet nagyban meghatározza az időbeli közelség, ugyanis a legtöbb említés (a teljes minta 9, az értelmezhető választ adók 17 százaléka) a tavalyi „poloskázás”-ra esett. Időtállónak bizonyult azonban a „hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” szlogen is, erre a teljes mintából 5 százalék, az értelmezhető választ adók 10 százalékra emlékezett elsőként. További relatív magas említésszámot a „minden fel lesz jegyezve”, a háborúval, békével és Ukrajnával kapcsolatos gondolatok, a „boldog karácsonyt” parlamenti válasz, illetve a „Dakota közmondás” kaptak.
(Borítókép: Orbán Viktor 2025. április 14-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
