A Goldman Sachs előrejelzése szerint három hónap múlva 355, hat hónap múlva 350, míg az év végére 345 forintra csökken az euró ára. Javasolják, hogy a 350 forintos szint eléréséig érdemes lenne spekulálni a forint erősödésére. Hogyan reagáltak erre?
A választások óta a piacokon jelentős forintmegerősödés tapasztalható, a tízéves állampapírok hozama is markánsan csökkent – másfél százalékponttal olcsóbb lett, mint korábban – és a tőzsde is szárnyal. Erre az új helyzetre a monetáris politikának is reagálnia kell. Az elsődleges célunk az árstabilitás megteremtése és fenntartása, ezt figyelembe kell venni a fejleményeknél. Bár nincs konkrét árfolyamcélunk, a forint megerősödése segíti céljaink, így az inflációs cél elérését. Kérdés, az új kormány miként kamatoztatja ezt a bizalmi tőkét.
A Goldman Sachs helyében én is óvatosabb lennék a jóslatokkal.
Amint a helyzet tisztázódik, amelyben a piacok indokolatlan elvárásokat támasztanak az új kormánnyal szemben, akkor lehet értékelni, milyen árfolyam várható az év hátralévő részében.
Varga Mihály, az MNB elnöke
A 61 éves közgazdász a budapesti Közgázon végzett 1989-ben. 1990-től 2025-ig (rövid megszakítással) a Fidesz parlamenti képviselője. 1998 és 2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, 2002-ig pénzügyminiszter. 2010 és 2012 között a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd tárca nélküli miniszter volt, 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018-2024 között pénzügyminiszter, 2025. március 4-től pedig a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
A piac láthatóan pozitívan reagált arra, hogy ön eltért elődjétől, Matolcsy Györgytől, aki nem találta fontosnak a forint árfolyamát. Ön már a kezdetektől hangsúlyozta a devizapiaci stabilitás jelentőségét. Mennyi időbe telik megszabadulni a befektetők által elvárt magas kamatprémiumtól, hogy a magyar állampapírok kamatán ne kérjenek 200–250 bázisponttal többet, mint a cseh vagy lengyel kötvények esetében?
A fenntartható növekedés és az alacsony infláció elérése érdekében öt tényező összhangjára van szükség: költségvetési politika, monetáris politika, jövedelempolitika, geopolitikai stabilitás, és strukturális politika. Ezen tényezők közül legalább három a kormány hatáskörébe tartozik. Ha a költségvetési és jövedelempolitika túl laza, a monetáris politika egy ideig ellenállhat, de hosszú távon nem. Ennek egyik kulcsfontosságú eszköze a kamatemelés. Ugyanakkor a kamatpolitikában is akadályok léphetnek fel, amelyek gyengítik a monetáris politika hatását. Célunk, hogy az árstabilitás megteremtése és fenntartása mellett a fenntartható gazdasági növekedést is támogassuk.
További feladatunk a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, amire örömmel teszünk eleget, amennyiben tudjuk, mit jelent ez, és ha nem okoz inflációs nyomást.
Forrás hvg.hu
