Szalai Piroska, a leendő alelnök, a GDP alakulásával kapcsolatban kiemelte, hogy az orosz-ukrán háború és az energiaválság jelentős kihívások elé állította Európát. Megjegyezte, hogy bár 2023 után a GDP csak mérsékelten nőtt, Magyarország ebben az időszakban pozitív eredményeket mutatott, míg más országok, mint Németország és Ausztria, GDP-csökkenéssel szembesültek. A magyar GDP folyó áron 2023 és 2025 között 32%-os növekedést mutatott, ami a gazdaság teljesítményének köszönhető.
Szalai hangsúlyozta, hogy az emelkedő bérek, nyugdíjak és családtámogatások finanszírozása nem hitelekből történt, hanem a gazdasági növekedés révén. Az államadósság szempontjából emlékeztetett arra, hogy 2010-ben az államadósság a GDP 80,2%-át tette ki, ami mára 74,6%-ra csökkent. Továbbá az Európai Unió átlagos államadóssága ma már meghaladja a magyar adatot, míg számos nyugat-európai ország mutatója a 100% felett van.
A számok összességében azt a képet festik, hogy Magyarország gazdasági és társadalmi helyzete stabil. Szalai Piroska szerint lehet politikai szlogeneket gyártani, azonban a tények nem hazudnak; a mutatók egy megerősödött országot tükröznek, nem pedig romlott helyzetet.
Forrás mandiner.hu
