Szombath Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem filozófiaprofesszora, nem csupán filozófiatörténeti elemző, hanem aktívan műveli a filozófiát, saját gondolati rendszert alakítva ki. Németországban tanult a jezsuitáknál, ahol mestere Weissmahr Béla jezsuita szerzetes volt, akinek szellemi örökségét ápolja. Fő érdeklődési területe a metafizika, valamint a német transzcendentálfilozófia és az orosz metafizika.
Két jelentős munkája közül az „Ki ítél most?” című kötet a filozófia és a modernitás válságát elemzi. Szombath véleménye szerint az újkor kezdetén a Nyugat először differenciálódott, majd dezintegrálódott. A differenciálódás pozitív folyamat volt, amelyet az egyház, az arisztokratikus elv és a filozófia képviselt. Ez a dinamika teremtette meg a nyugati civilizáció alapjait, amelyet a modern kori gazdasági fejlődés is támogatott.
A dezintegráció viszont negatív tendenciákkal járt, amely kérdéseket vet fel a modernitás fenntarthatóságával és a filozófiai gondolkodás jövőjével kapcsolatban. Szombath elemezései rávilágítanak arra, hogy a filozófia nemcsak egy elméleti tudomány, hanem a civilizáció alapvető összetevője is, amely segíthet eligibilálni a modern világ problémáit.
Forrás mandiner.hu
