Nap mint nap bölcs tanácsokkal látják el a kormánypártivá vált sajtóban Magyar Pétert, nem sokat bíbelődve alkotmányossági és jogi kérdésekkel, nem ritkán az irracionalitás határait is feszegetve. A legfrissebb példával Palotás János rukkolt elő, aki Most vagy soha! című, Népszavában megjelent írását így nyitja:
Nem az a kérdés, hogy Sulyok Tamásnak és az Alkotmánybíróság összes tagjának menniük kell-e, hanem az, hogy milyen bélyeget visznek magukkal, és kik, milyen hatáskörrel lépnek a helyükre.
Senki sem figyelmeztette
A szerző, aki cikke elején megjegyzi, hogy „az első demokratikus parlament képviselőjeként, a változások aktív résztvevőjeként döbbenten figyelte, miként igazolják barátai a demokratikus értékekkel össze nem egyeztethető, »átmeneti szükségszerűségként« tálalt döntéseiket”, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság intézményeiről, általa elképzelt jövőjéről fejtette ki álláspontját.
Az Alkotmánybíróság kapcsán konkrét neveket is megemlít:
Az elképzelésem egy Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter által vezetett olyan Alkotmánybíróság, amelyben a 14 alkotmánybíró között ott találnánk Fleck Zoltán jogász-szociológust, Majtényi László jogtudóst, Kiss László jogtudóst – és vannak még páran, akiknek személye garancia, a szakmaiságuk kétségmentes, továbbá a külső befolyásolhatóságuk is kizárt.
Palotást senki sem figyelmeztette, hogy a névsorával több szempontból is gondok vannak. Egyrészt a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint nem lehetnek az Alkotmánybíróság tagjai 70. életévüket betöltött személyek (Bárándy Péter 76, Majtényi László 75 éves), másrészt Kiss László jogtudós, aki mindenki másnál hosszabb ideig, tizennyolc éven át, 1998 márciusától 2016 márciusáig viselte az alkotmánybírói talárt, sajnos két hónapja elhunyt.
Szakmailag megalapozott válaszok
Legalábbis vitatható az a megállapítása is, hogy „az Orbán-rendszer 16 éve alatt nem találni olyan vitatott jogi kérdést, amelyben a fenti személyek ne adtak volna szakmailag megalapozott, kritikus választ a jogsértésekre, összhangban az Európai Unió Bíróságának esetleges későbbi döntéseivel”.
Nyilván a „szakmailag megalapozott” válaszok közé sorolható az a vitairat is, amelyben négy jogász (köztük a Palotás által említett Bárándy Péter és Fleck Zoltán) ugyancsak a Népszava hasábjain azt ajánlotta 2021-ben az ellenzéknek, hogy az új Országgyűlés első ülésnapján
egyszerű többséggel és az Alkotmánybíróság jogkörének átvételével mondja ki az Alaptörvény semmisségét.
Nos, a vitairat megállapításait ellenzéki oldalról is kemény kritikákkal illeték. Kis János liberális filozófus szerint például „az eljárási szabályok megsértésével az új Országgyűlés mindjárt azokat a jogállami normákat is megsértené, melyek uralmát helyre kívánja állítani! Ez pedig a születő demokrácián már keletkezése pillanatában sötét foltot ejtene”. Halmai Gábor jogászprofesszor pedig alig két hete a Klikk TV Miért? című műsorában úgy fogalmazott, hogy nem elegendő az az érvelés, „amit néhány jogászkollégám már 2022-től bizonygat, hogy az Alaptörvény nem létezik”.
Abban viszont maradéktalanul egyet lehet érteni Palotás Jánossal, hogy „az Alkotmánybíróság a jogi pálya csúcsa, ahol már a kinevezéskor is a legmagasabb szintű szakmai múlt elvárás kell hogy legyen”.
(Borítókép: Palotás János 2021. május 17-én. Fotó: Sóki Tamás / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
