Sasvári Róbert a parlament honlapján olvasható beszámolójában azt írta, hogy a választás a már jól ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott le – tájékoztatott az MTI.
Az NVB a választás január 13-i kitűzésétől az országos listás eredmény május 1-jei jogerőre emelkedéséig 37 ülést tartott, és az ügyterhe a 2022-es országgyűlési képviselőválasztás tapasztalataihoz képest fokozottabb volt.
Kevesebben indultak, mint a korábbi választásokon
Idén a korábbi választásokhoz képest jóval kevesebb, 30 pártot és a szerben kívül 12 országos nemzetiségi önkormányzatot vettek jogerősen nyilvántartásba jelölőszervezetként. Ehhez képest 2014-ben hetvenegy párt és tizenhárom nemzetiségi önkormányzat, 2018-ban száz párt és szintén tizenhárom nemzetiségi önkormányzat, 2022-ben negyvenhárom párt és tizenkét nemzetiségi önkormányzat vett részt a választási eljárásában.
Csökkent az egyéni jelöltek száma is: 2026-ban 639, 2022-ben 671, 2018-ban 1547, 2014-ben pedig 1531 egyéni jelöltet vettek nyilvántartásba.
A szavazólapon idén csak öt országos lista szerepelt, míg 2022-ben hat, 2018-ban és 2014-ben pedig még huszonhárom listára lehetett szavazni.
Az NVB a választási időszakban 404 határozatot hozott (mindet megtalálták), ebből 103 döntés adminisztratív jellegű volt, 301 pedig jogorvoslati eljárásban született. Ezen határozatokkal szemben 81 esetben érkezett bírósági jogorvoslati kérelem, a bíróságok végül 5,2 százalékukat változtatták meg.
Minden rendben zajlott: a választás számokban
Nagy Attila, az NVI elnöke szintén a parlamenti honlapon közzétett beszámolójában közölte, a választásokat fennakadások, hosszú sorban állások nélkül, folyamatos internetes tájékoztatás mellett, az alaptörvénynek és a jogszabályoknak megfelelően bonyolították le.
Az NVI elnöke ismertette, hogy a választást az Iroda Magyarország 3177 településén 10 047 szavazókörben, valamint 149 külképviseleten szervezte meg.
A választók névjegyzékében 8 112 646 választópolgár szerepelt, ebből 494 244-en voltak jogosultak levélben szavazni. 180 653-man most szavaztak először.
A legnagyobb létszámú szavazókör a Budapest XI. kerületében található 92. számú volt 9 524 fővel, a legkevesebb szavazóval rendelkező település pedig Debréte volt, ahol mindössze tízen szerepeltek a névjegyzékben. 73 791 választópolgár nemzetiségi regisztrációja alapján pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhatott.
A választási részvétel a magyarországi, külképviseleti és a levélben szavazókkal összesen 78,99 százalékos volt – rögzíti a beszámoló.
Az NVI – a korábbi évek tapasztalataira figyelemmel – 15,8 millió egyéni és listás szavazólap előállításáról gondoskodott.
A nyilvántartásba vett jelöltek közül húszan a szavazás megkezdése előtt olyan rövid idővel léptek vissza, hogy a szavazólapok újragyártására már nem volt lehetőség, így ezen jelöltek nevét a választási szervek húzták át a szavazólapokon.
A szavazás napján 639 egyéni jelölt szerepelt a lapokon.
A 73 791 regisztrált nemzetiségi választópolgár közül 41 871 adott le szavazatot. Kedvezményes mandátumot egyik nemzetiség sem szerzett.
A külképviseleti névjegyzékbe 90 730 választópolgár kérte felvételét, közülük 84 749 vett részt a szavazáson, ami a négy évvel ezelőtti választáshoz képest több mint ötszázalékos növekedés.
Végül a külképviseleti névjegyzéken szereplő választópolgárok 93,4 százaléka szavazott, a legtöbben, 9500-an idén is Londonban kívántak voksolni.
A levélben szavazásra jogosultak közül a szavazási levélcsomagot 356 332 választópolgár, azaz a levélben szavazók névjegyzékében szereplők 72,1 százaléka juttatta vissza az NVI-hez. A jogszabályi feltételeknek 337 439 levélszavazat felelt meg, tehát a visszaküldött levélszavazatok 95 százaléka érvényes irat volt. A választások tervezett költségvetése 31,3 milliárd forintot tett ki – idézte fel az NVI vezetője.
A visszaélés-gyanús eseteket vizsgálják, egy dolgot változtatni kell
Nagy Attila a beszámolóban ismertette a Kit ajánlottam? szolgáltatást, ahol választópolgárok le tudták kérdezni, hogy a nevükben adtak-e le bármely jelölt részére, bárhol az országban ajánlást.
A visszaélés gyanúját felvető panaszok száma elérte a százat, a választási szervek valamennyi esetben rendőrségi feljelentést tettek.
Nemzetiségi regisztrációhoz köthetően az NVI eddig 11 ügyben tett feljelentést.
Az NVI elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a 2022 óta bekövetkezett népességmozgás miatt a választópolgárok száma négy egyéni választókerületben – Somogy vármegye 2. számú (Barcs) és Tolna vármegye mind a három (Szekszárd, Dombóvár, Paks) egyéni választókerületében – tért el több mint 20 százalékkal az országos átlagtól, ezért legkésőbb 2028 végéig a választókerületi beosztás módosítása szükséges.
Olvasd tovább itt: index.hu
