Mindenkire rábízom, hogy kit képzel el a konszenzusos, meglepő jelöltként, aki látványosan összezúzhatja a Fideszt. A köztársasági elnök a folytonosság jelképe, és ha az új miniszterelnök ennek a folytonosságnak a megszakítására törekszik, lehet, hogy ennek a jelentősége hosszú távon nagyobb lesz, mint amit most elsőre gondol.
A köztársasági elnök kezet fog az új miniszterelnökkel. Az elnök nem csupán egy személy, hanem egy intézmény.
A miniszterelnöki pozícióban a személyiségek sokkal fontosabbak, míg az elnöki szerep inkább az intézmény jellegéből fakad. Ahogy sokan helyesen észrevették, ha az új kétharmados többség körültekintően jár el a törvényhozás során, az elnök nem állíthat korlátot a többség akaratának.
A Fidesz is igencsak tág keretek között értelmezte a kétharmados többséget, ami a 2010 utáni időszakban indokolt volt. Politikai szempontból vita tárgya, hogy az idei választást tekinthetjük-e a 2010-eshez hasonló „fél rendszerváltásnak”, de az tény, hogy mindkét eset demokratikus választások révén jött létre. Ebből következik, hogy Magyarországon működik a demokrácia, és a kormányok leválthatók választások révén. Fontos hangsúlyozni, hogy a demokrácia egyik alappillére, hogy a társadalmi többséggel rendelkező kérdésekben ne a politikai megosztottság hozza a döntéseket. A köztársasági elnök viszont nincs belekeveredve ezekbe a vitákba.
Az elnök egyben fék és ellensúly is, bár nem túl erős. Az a politikai erő, amelyik a törvények szerint választotta meg, csaknem két és fél millió ember szavazatát nyerte el. Jól megindokolt, hogy két köztársasági elnök már lemondott az előző három közül. Az első lemondó kifejezetten jó karakter volt, de a háttérben nem állt meg, míg a második nem tudta felvenni a tempót. Sulyok Tamás leginkább Áder Jánosra hasonlít, és ha kitartó jogászként viselkedik, Magyar Péter első kudarcát okozhatja, ha nem tudja lemondásra bírni.
Forrás pestisracok.hu
