Évtizedek óta küzdök a hazai közéletben megfigyelhető, egyre rombolóbbá váló vitakultúra ellen, ahol a politikai szereplők folyamatosan sértésekkel támadják egymást, mind a Fidesz, mind az egykori ellenzék részéről. Az utóbbi években gyakorlatilag egyik ülésszak sem telt el anélkül, hogy ne hazaárulóznának a politikai ellenfelek. Miniszterként, képviselőként és íróként sokszor hangsúlyoztam, hogy Magyarország fejlődése akkor kezdődhet el igazán, ha a politikai vitákban nem az ellenfelet, hanem egy tiszteletre méltó riválist látunk.
A kormányfő által megütött hang alapjaiban megerősíti azt a destruktív politikai kultúrát, amely az elmúlt húsz évben alapvetően meghatározza a hazai közéletet. Éppen itt az ideje, hogy felhagyjunk ezzel a gyakorlatilag sértéseken alapuló vitastílussal, ami megosztja a társadalmat. Talán érdemes lenne, hogy a kormányfő megfogadja saját tanácsát, és valódi megértéssel közeledjen Sulyok Tamáshoz.
Fontos hangsúlyozni, hogy a politikai diskurzusban nem Sulyok elnök személyes értékelése a lényeg, hanem az elnöki hivatalnak megfelelő tiszteletet kell adni. A kritikának nem a személyes támadásokra, hanem az intézményi tiszteletre kellene összpontosítania.
Forrás mandiner.hu
