Kapitány István és Porcher Áron (Fotó: Magyar Hang / Albert Enikő)
– A közpénzt valóban közpénzként kezeljük, ami semmilyen körülmények között nem veszíti el közpénz jellegét – ígérte Kapitány István, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium leendő vezetője meghallgatása során hétfő reggel.
Kapitány István a meghallgatás elején ismertette szakmai tapasztalatait. Elmondta, hogy 30 évet töltött el nemzetközi környezetben, azonban hazai szakmai és társadalmi feladatokat is vállalt. Szerinte a gazdasági fejlődés kulcsa a bizalom, amelyhez a humán erőforrás fejlesztése is elengedhetetlen. – A politikai vezetők feladata a szükséges környezet megteremtése. Sajnos az elmúlt évek tapasztalatai ennek ellentmondanak. Kézzelfogható példák voltak a visszaélések, a kivételezés és a korrupció; közpénzből támogatott kormányzati háttér kialakítása. A magyar gazdaság nem a dolgozók hiánya miatt lassult, hanem mert a kormány nem kezelt megfelelően a gazdasági ügyeket, és a bizalom nem alakult ki. Ha bizalom hiányzik, a beruházások és a lakossági fogyasztás is csökken – mutatott rá.
Átfogó, kiszámítható szabályokat, tisztességes versenyt, a korrupcióval szembeni zéró toleranciát és átlátható támogatási rendszereket szeretnének bevezetni. Hangsúlyozta, hogy az energia a modern gazdaság elengedhetetlen része, ezért nem ért egyet a Fidesz-kormány által alkalmazott három minisztériumnál való szabályozással. Véleménye szerint célszerűbb egy olyan struktúrát kialakítani, ahol az energiapolitikai stratégiák összhangban működnek, és melyeket a gazdasági és energetikai minisztérium irányít.
A jelenlegi gazdasági helyzetet elemzve hangsúlyozta, hogy a gazdaság stagnál, bizalmi válságban szenvedünk, és az uniós források befagytak. – A szomszédos országok gazdasági növekedése jelentősen meghaladta a mienket, tehát nemcsak külső körülmények számítanak – tette hozzá, kiemelve, hogy a gazdaságpolitika sok esetben politikai érdekek irányította.
Céljuk az elveszett uniós források, konkrétan 10,4 milliárd euró visszaszerzése. A forint jelenlegi erősödése is azt jelzi, hogy a piacok érzékelik az ország gazdasági stratégiája felé mutató irányt, ami csökkenti a kockázati prémiumot. Ez rendkívül fontos a magyar állam és gazdaság finanszírozás szempontjából, mert a kamatköltségek Magyarországon az EU egyik legmagasabbja. – Az állami forrásokat nem politikai hűség, hanem gazdasági hasznosság alapján kellene szétoztani – tette hozzá.
Három fő területre összpontosított: a belső gazdaságra, külgazdaságra és az energiára. A belső gazdasággal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy senki sem szeretné, ha az ország összeszerelő üzemmé válna, miközben az utóbbi időszakban a magyar gazdasági fejlesztések többsége (57%-a) akku- és autógyártásra ment. Ez nem indította be olyan mértékben a beruházásokat, ahogy azt várták. Kapitány István szerint az uniós források hazahozatala és a tisztességes verseny mellett fontos lenne az innovációt is fejleszteni. Céljuk, hogy négy év alatt másfélszeresére emeljék az innovációra szánt forrásokat, és egy országos innovációs stratégiát dolgozzanak ki.
– Olyan tehetséges fiatalok által indított innovatív vállalkozásokat szeretnénk, amelyek globális szintű szereplőkké válhatnak – emelte ki. Szerinte a magyar gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlen az innováció és a mesterséges intelligencia alkalmazása. Egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a modern gazdaságok a kiváló humán erőforrásra építenek, ami Magyarország számára kedvező, hiszen sok lehetőségünk van ezen a téren. Az oktatásnak és a felnőttképzésnek új impulzusokat kellene kapnia, hogy felzárkózzon a nemzetközi élvonalhoz.
A kereskedelem és a turizmus területén hozzátette, hogy eddig ezzel kapcsolatban kevés szó esett, holott ezek nagymértékben hozzájárulnak a GDP-hez. Elkezdődtek a tárgyalások az iparági szervezetekkel a befektetői bizalom helyreállítása érdekében. Turizmus területén strukturális változásokat terveznek, például a minisztériumon belül a turizmusnak eddig nem volt államtitkári felelőse, most azonban szeretnék ezt bevezetni. Az energetikai szektorral kapcsolatban kiemelte, fontos, hogy a vállalkozások ne szenvedjenek szüntelen versenyhátrányt a drágább energiaszolgáltatások miatt.
Fontos terveik vannak a megújuló energiaforrások terén is, ami hálózatfejlesztést igényel. Szeretnék csökkenteni az energiaszegénységet, ami körülbelül 800 ezer háztartást érint. Fenntartanák a rezsicsökkentést, és kiterjesztenék a tűzifára is. – Legalább 25%-át a háztartásoknak tíz éven belül energiahatékonyabbá kellene tenni – hangsúlyozta. Ki kellene állítani a energiaforrások diverzifikálásának előnyeit is.
A Barátság kőolajvezeték ügyében elmondta, hogy a műszaki problémák orvosolhatók. Hangsúlyozta, hogy az energetikában lényeges az opcionalitás, azaz többféle forrásból való ellátás. Az atomenergia esetében a Paks 1 üzemidejének meghosszabbítása a cél, azonban egyelőre nehéz helyzetben vannak a titkosított szerződések miatt. Továbbá, a megújuló energiaforrásoknak is nagyobb szerepet kell kapniuk a jövőben, különös figyelmet kell szentelniük a szélerőművek bővítésére és a napenergia hasznosítására.
A pénzügyi források kérdésére válaszolva Kapitány István elmondta, hogy a pazarlás és a korrupció megszüntetésével 3-4 ezer milliárd forint máris megjelenhet az államkasszában. – A közpénzt valóban közpénzként kezeljük, amely soha nem veszíti el közpénz jellegét – zárta szavait. Kiemelte, szükséges áttekinteni a meglévő szerződéseket, hiszen sok indokolatlanul titkosított tartalom akad közöttük. – Kevesebb kivételezés, több teljesítmény, több bizalom, és több tudás a jövő záloga Magyarország számára – hangsúlyozta. Az első 100 napban a legfontosabb feladatuk a szerződések, támogatási konstrukciók és vállalkozói terhek áttekintése lesz, hogy világos képet kapjanak a helyzetről, és ezt követően építhessék fel a gazdaságot a bemutatott irányvonal mentén. Kérdésre válaszolva említette, a különadókat jelenleg nem tervezik eltörölni, de fontos áttekinteni a titkosított anyagokat, hogy hosszú távon tervezni tudjanak.
Forrás hang.hu
