Magyar Péter kijelentette, hogy körülbelül 800 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt. Szalai viszont rámutatott, hogy a létminimum meghatározására nincs egységes és általánosan elfogadott módszer, a szakemberek pedig elavultnak tartják azokat a rendszereket, amelyek ezt a számítást végzik. Ha a 180 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjra vonatkozó adatokat vizsgáljuk, a KSH statisztikái szerint 2026 januárjában 725 ezer fő kapott saját jogon nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Ebből 52 ezer ember résznyugdíjat kapott külföldről, valamint 238 ezren voltak a megváltozott munkaképességűek. A teljes öregségi nyugdíjas létszám közel 2 millió, amiből 435 ezer fő hónap végén 180 ezer forint alatt kapott juttatást, de ők is részesültek a 13. és 14. havi nyugdíjból. A csoporton belül vannak olyanok is, akik a nyugdíjjuk előtt kedvezményes adózási formát, például KATA-t választottak.
Magyar hozzáfűzte azt is, hogy 400 ezer gyermek nőt fel nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben. Ezzel szemben Szalai azt állította, hogy a gyermekszegénység kockázata Magyarországon jelentősen csökkent, és az ország az egyik legjobb eredményt érte el az EU-ban ezen a téren. Míg az előző évtized elején 755 ezer gyermek élt a szegénység fenyegetettségével, mára ez a szám 381 ezerre redukálódott.
Egy másik állításában a miniszterelnök azt mondta, hogy a felnőtt magyarok felének havi bevétele 300 ezer forint alatt van. Szalai ezzel szemben megjegyezte, hogy idén februárban a medián nettó kereset 417 ezer forintra nőtt, ami azt jelzi, hogy a munkavállalók fele ennek az alsó, fele pedig a felső határ alatt keresett. Továbbá, az előző év hasonló időszakához képest ez a szám 13,5%-os növekedést mutat, és a reálkereset inflációval kiszűrt emelkedése 11,9%-nak bizonyul.
Forrás mandiner.hu
