Cikkünk frissül…
Csőszi Attila tiszás bizottsági elnök hétfő reggel nyolc órakor nyitotta meg a 2026–2030-as ciklus első gazdasági és energetikai bizottsági ülését. Az elnök közölte, hogy Szijjártó Péter ügyvezető külügyminiszteri státusza miatt csak később csatlakozik a bizottsághoz, így a testület jelenleg 16 fővel működik. A bizottság két fideszes alelnöke, Varga Zsoltné Szalai Piroska Mária és Witzmann Mihály a meghallgatáson jelen volt.
Csőszi felidézte, hogy Magyar Péter miniszterelnök Forsthoffer Ágnes házelnököt tájékoztatta arról, hogy Kapitány Istvánt javasolja gazdasági és energetikai miniszternek. A 2012. évi XXXVI. törvény értelmében a miniszteri kinevezést megelőzően az illetékes szakbizottság meghallgatja és véleményezi a jelölt személyét. Kapitány Istvánt államtitkár-jelöltje, Poscher Áron kísérte el.
A Shell volt globális alelnökeként mutatkozott be
Kapitány bemutatkozó beszédét azzal kezdte, hogy nem politikusként, hanem gazdasági szakemberként áll a bizottság előtt, és a háttere fontos információ lehet a képviselők számára. 1997-től előbb a Shell magyarországi vezérigazgatójaként, majd a 12 országot átfogó közép-kelet-európai régió igazgatójaként dolgozott. Magyarországon ekkor a Magyar Ásványolaj Szövetség alelnöke is volt. 2002 és 2012 között tíz évet töltött Németországban különböző európai vezetői pozíciókban, ezt követően Észak- és Latin-Amerikáért felelt.
2014-től globális alelnökként vezette a Shell világszintű kiskereskedelmi és üzemanyag-tevékenységét több mint száz országban, saját közlése szerint évi tizenkétmilliárd tranzakcióval. „Nagy megtiszteltetés volt csatlakozni a Tiszához” — fogalmazott a miniszterjelölt, hozzátéve, hogy egy sikeres pályafutás után az embernek kötelessége a hazáját szolgálni.
A kulcs a bizalom
A bemutatkozás után Kapitány a program lényegére tért. „A gazdaság beindításának a kulcsa a bizalom. A befektetői és társadalmi bizalom” — mondta. Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság nem azért lassult le, mert „a magyar emberek nem dolgoznának eleget”, hanem mert nem alakult ki a bizalom. Az elmúlt évek gazdaságpolitikájában szerinte rögtönzést, kivételezést és korrupciót lehetett látni.
A Tisza programjának kiindulópontjaként négy elemet sorolt fel, kiszámítható szabályozást, tisztességes versenyt, a korrupcióval szembeni zéró toleranciát és átlátható támogatási rendszert. Energetikai területen versenyképes árú energiát ígért a lakosságnak és a vállalkozásoknak. Ezt a Tisza által hirdetett „Működő Magyarországhoz vezető útnak” nevezte.
Nem zebrákat, hanem unikornisokat
Kapitány azt is jelezte, hogy a kormány a startup-vállalkozások számára kedvező környezetet kíván létrehozni.
Ahogy fogalmazott, „nem zebrákat, hanem unikornisokat szeretnénk látni” – utalva ezzel a milliárd dolláros piaci értéket elérő technológiai vállalkozásokra és a hatvanpussztai zebrákra.
Miért lett egy tárca a háromból
A miniszterjelölt indokolta a kormánystruktúra átalakítását is. Magyarország szerinte nyitott, exportorientált gazdaság, amelyben a belgazdaság, a külgazdaság és az energia szorosan összefonódik. Ezek a területek a leköszönő kormánystruktúrában három különböző minisztériumhoz tartoztak, ami szerinte nem biztosította az egységes stratégiát.
A magyar gazdaság jelenlegi helyzetét „kivérzettnek” nevezte. A beruházások 2022-höz képest mintegy húsz százalékkal estek vissza annak ellenére, hogy a leköszönő kormány jelentős gazdaságfejlesztési forrásokat fordított rájuk. A fogyasztói árak öt év alatt ötven százalékkal nőttek, a gazdasági növekedés pedig stagnál, miközben a régiós országokban érdemi növekedés zajlott. Első konkrét lépésként a befagyasztott uniós források hazahozatalát nevezte meg.
Olvasd tovább itt: index.hu
