Kemény tempót diktáltak a Parlamentben, hétfőn és kedden összesen 24 bizottsági meghallgatást tartottak a Tisza-kormány 16 miniszterével még jelölti státuszukban. A nagy menet véget ért délben, meghallgattak mindenkit, a miniszterjelöltek megkapták a bizottságok támogatását, esküjüket délután már le is tették az Országgyűlésben, hivatalosan is felállt a Tisza-kormány Magyar Péter miniszterelnök vezetésével.
A hétfői meghallgatásokról részletesen beszámoltunk ebben az összefoglaló cikkünkben, most következik a keddi nap bizottsági üléseiről a beszámoló nagy ígéretekről, parázs vitákkal tarkítva.
Zéró tolerancia a korrupcióval szemben, megerősítik a bíróságok függetlenségét
A bizottsági meghallgatáson Görög Márta igazságügyi miniszter átfogó reformprogramot vázolt fel, amelynek középpontjában a jogállamiság, az alkotmányosság és a társadalmi bizalom helyreállítása áll. Tuzson Bence leköszönő igazságügyi miniszter az ülés elején kifogásolta a hozzászólások időbeli korlátozását, de javaslata nem kapott támogatást, majd közölték vele, hogy nincsen szavazati joga.
Görög Márta fő vállalásai között az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, a jogrendszer egységesebbé és átláthatóbbá tételét, valamint a jogalkotási folyamatok kiszámíthatóbbá és nyitottabbá alakítását jelölte meg. Emellett zéró toleranciát ígért a korrupcióval szemben: létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, valamint megteremtik az Európai Ügyészséghez való csatlakozás feltételeit. Kiemelte továbbá a végrehajtási rendszer átalakítását, a közjegyzői díjak korlátozását, valamint a bírósági és ügyészségi működés hatékonyságának javítását is.
A miniszter további célként jelölte meg az alkotmányos stabilitás helyreállítását és egy széles körű alkotmányozási folyamat előkészítését társadalmi és szakmai egyeztetéssel. Vállalta a hatalmi ágak egyensúlyának erősítését, a közbizalom helyreállítását, valamint a devizahitelesek ügyének újratárgyalását az érintettek bevonásával.
Alapvető cél az alkotmányos stabilitás helyreállítása, ennek érdekében elkezdjük egy a nemzet egyesítését célzó, széles merítésű alkotmányozási folyamat előkészítését, annak kereteinek kialakítását
– jelentette ki Görög Márta, akit az utolsó pillanatokban kért fel miniszternek Magyar Péter, miután sógora, az eredetileg a posztra jelölt Melléthei-Barna Márton nem fogadta el a felkérést.
Visszatér a katás adózás, csökkentik a munkabér után fizetendő szja-t
Kármán András pénzügyminiszter a meghallgatásán radikális gazdaságpolitikai fordulatot ígért: a korábbi, alacsony bérekre és összeszerelő üzemekre épülő modell helyett egy termelékenységre, innovációra és kiszámítható gazdaságpolitikára épülő rendszert vezetne be. Szerinte az elmúlt 16 év gazdaságpolitikája zsákutcába vitte az országot, amelyet csak szerkezeti váltással lehet korrigálni, beleértve az euró 2030-ig történő bevezetését is. Emellett a költségvetés rendbetételét, egy átláthatóbb fiskális pálya kialakítását és a gazdasági bizalom helyreállítását nevezte az egyik legfontosabb feladatnak.
A tárcavezető átfogó adóreformot jelentett be: visszaállítaná a katás adózást, csökkentené a személyi jövedelemadót 15-ről 9 százalékra, bevezetne adójóváírást az alacsony jövedelműeknek, és mérsékelné az alapvető termékek áfáját. Ugyanakkor 1 százalékos vagyonadót is bevezetne, valamint átalakítaná a vállalati adórendszert és megszüntetne több kedvezményt és különadót, amelyek szerinte torzítják a piacot.
A társadalompolitikai kérdésekben több meglévő támogatás megtartását is bejelentette: nem vezetnék ki az édesanyák szja-mentességét, és megtartanák a 13. és 14. havi nyugdíjat, valamint a főbb lakhatási támogatásokat is. A lakhatási válság kezelését összetett feladatnak nevezte, amely a kínálati oldal erősítését és területi különbségek figyelembevételét is igényli. A meghallgatás végén a bizottság többsége támogatta kinevezését, bár több ellenzéki képviselő a költségvetési fedezetet és az ígért intézkedések hatásait is firtatta.
A következő hetekben átvilágítjuk a költségvetést, nyilvánosságra hozzuk tartalmát, hogy mindenki számára világos legyen az örökség, amit átveszünk. Ezt követően új költségvetést készítünk, amit októberben mutatunk be
– jelentette ki Kármán András.
Parázs vita Ruff Bálint meghallgatásán, röpködtek a beszólások
Kétségkívül a Miniszterelnökséget vezető miniszter meghallgatása volt a keddi nap legizgalmasabb bizottsági ülése. Tuzson Bence leköszönő igazságügyi miniszter az egész ülésen közbeszólt Ruff Bálint beszéde alatt, amiért a bizottsági elnök többször figyelmeztette, de az akkor még miniszterjelölt is rászólt.
Ruff Bálint a meghallgatásán azt mondta, hogy „van mit helyreállítani”, majd bemutatta két államtitkárjelöltjét, Csontos Bencét és Bíró-Nagy Andrást. Beszédében történelmi fordulópontokként említette 1990-et, 2010-et és 2026-ot, és élesen bírálta az elmúlt két évtized politikáját, amely szerinte a magyar társadalom és intézmények leépüléséhez vezetett.
A miniszter fő vállalásai között a jogállamiság helyreállítása, a hatalmi ágak szétválasztásának visszaállítása, valamint az állami működés átláthatóbbá tétele szerepel. Kiemelte, hogy az állam nem vegzálhatja a polgárokat, a közpénz felhasználása átláthatónak kell lennie, és megszüntetné a „propagandacélú” állami működést. Strukturális átalakításokat is ígért: a titkosszolgálatok átszervezését, a KSH függetlenségének visszaállítását, valamint egy új, elemző és javaslattevő szerepű minisztérium kialakítását.
A KDNP-s Juhász Hajnalka a meghallgatáson Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáról kérdezte Ruff Bálintot, aki válaszában jelezte, hogy a Tisza-kormány nem támogatja a gyorsított eljárást, ugyanakkor a kisebbségi jogok rendezését szükségesnek tartja, és felvetette, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról akár ügydöntő népszavazás is lehetne. A vita során Ruff bírálta, hogy Orbán Viktor az elmúlt években nem járt Kárpátalján, amit Juhász Hajnalka nem tartott korrektnek, hangsúlyozva a kormány kisebbségi jogokért folytatott korábbi munkáját.
A kulturális miniszter ígéretet tett a közmédia átalakítására
Tarr Zoltán a keddi meghallgatásain a kultúra és társadalom helyreállítását helyezte középpontba, hangsúlyozva, hogy a kultúra szerinte az elmúlt években politikailag megosztottá és kontrollálttá vált. A Tisza Párt programja szerint a cél a szakmai autonómia visszaállítása, az átlátható finanszírozás és a kulturális intézmények függetlenségének megerősítése. Emellett bejelentette a kultúrharc lezárását és egy közös kulturális tér kialakítását.
Élesen bírálta a korábbi kormányzati kultúrpolitikát, amely szerinte lojalitásalapú rendszert hozott létre, és korlátozta a szakmai szabadságot. Külön kitért a közmédia átalakítására, amelyet hitelesebb és kiegyensúlyozottabb működés felé irányítana, valamint az NKA és más kulturális intézmények működésének teljes körű felülvizsgálatát is kilátásba helyezte.
A meghallgatáson Tarr részletes kulturális programot vázolt fel, amely ösztöndíjrendszerek, könyvtári hálózatfejlesztés, nemzeti olvasóprogram és a filmipar nemzetközi integrációjának erősítésére épül. Kiemelte a civil szféra bevonását és a politikai befolyás csökkentését a kulturális döntéshozatalban. A bizottság végül többségi támogatással alkalmasnak találta a miniszteri kinevezésre, bár a politikai megosztottság a szavazásban is megmutatkozott.
Teljes átvilágítással, felelősségre vonással érkezik az új gyermekvédelmi törvény
Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a parlamenti meghallgatásán erősen kritikus beszédet tartott a leköszönő kormányzattal szemben. Saját élettörténetével indított, hangsúlyozva látásvesztését és az akadályok leküzdését, majd azt állította, hogy a Fidesz gyermekvédelmi és szociális politikája „cinikus és lekezelő” volt. A legélesebb kijelentései a gyermekvédelemhez kötődtek, ahol súlyos rendszerszintű visszaélésekről és botrányokról beszélt, és teljes átvilágítást, valamint új gyermekvédelmi törvényt ígért. A miniszter felidézte a bicskei gyermekotthon és a budapesti Szőlő utcai javítóintézet körüli botrányokat.
Szerinte a gyermekvédelmi rendszer újraépítését három alappillérre kívánja építeni a Tisza-kormány. Az első a múltbeli esetek átfogó kivizsgálása, feltárása és a felelősök felelősségre vonása.
A szociális és esélyegyenlőségi területeken szerinte súlyos problémák vannak: mélyszegénység, ellátási hiányok, alacsony bérek és gyenge intézményrendszer. Kiemelte a fogyatékossággal élők helyzetét, az akadálymentesítés hiányosságait, valamint a munkavállalói érdekképviselet gyengeségét. A gazdasági és munkaerőpiaci kérdésekben a harmadik országbeli vendégmunkások korlátozását is bejelentette, és a közfoglalkoztatási rendszer átalakítását ígérte. Beszédében több ponton bírálta a Fidesz politikáját, különösen a szociális háló és a munkaerőpiac működését.
Jöhet a külön Budapest-törvény
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter meghallgatásán a decentralizációt, az önkormányzatok megerősítését és a szakmai alapú vidékfejlesztést nevezte a jövő kulcsának. Szerinte az elmúlt másfél évtized túlzott centralizációja miatt a döntések eltávolodtak a helyi közösségektől, miközben a fejlesztési forrásokat sok esetben nem hatékonyan, hanem pusztán „elköltötték”. Kiemelte: a vidékfejlesztést nem szabad kizárólag agrárpolitikaként kezelni, hanem integrált térségi fejlesztésre van szükség. Ennek részeként összehangolná az uniós pályázati rendszereket, kiszámíthatóbb finanszírozást biztosítana az önkormányzatoknak, és nagyobb döntési jogot adna a helyi közösségeknek.
Budapesttel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a fővárost nem ellenfélként kell kezelni, hanem hosszú távú együttműködésre van szükség a kormány, a város és az agglomeráció között, akár egy külön Budapest-törvény révén.
A legfontosabb konkrét vállalások között szerepelt az „Okosfalu” program kibővítése, amely nem pusztán digitalizációt, hanem innovációt és helyi együttműködéseket támogatna. Terve szerint évente tíz falu közösen egymilliárd forintos fejlesztési keretet kapna, amelynek felhasználásáról helyben dönthetnének. Lőrincz fenntartható, négy évszakos turizmust ígért, külön kiemelve a Balaton térségének fejlesztését és a vízgazdálkodás fontosságát. Többször hangsúlyozta, hogy nincs minden településre egységes recept: egyes helyeken bölcsődékre, máshol munkahelyteremtésre vagy szolgálati lakásokra van szükség. Programjának alapelveként úgy fogalmazott: „az emberek nem támogatást akarnak, hanem jogot arra, hogy vidéken maradhassanak”.
(Borítókép: A Tisza-kormány tagjai a parlamentben 2026. május 9-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
