A Fidesz–KDNP – a kétharmados parlamenti felhatalmazással – a 2010-es győzelme után alaposan átírta a választási rendszert. Módosították a választókerületek határait is, az ellenzék pedig rögtön gerrymanderinget kiáltott.
A Körösényi András politikatudós által szerkesztett A magyar politikai rendszer – negyedszázad után című, 2015-ös kötet is foglalkozott a választókerületi határok hatalompolitikai szándékokat követő meghúzásával.
Az egyéni választókerületek határainak megváltoztatása felvetette az úgynevezett gerrymandering gyanúját. A gerrymandering kifejezés arra a módszerre utal, amikor a körzetek határainak átalakításakor a jogalkotó úgy húzza meg a körzethatárokat, hogy az számára kedvezően alakuljon
– olvasható a könyvben.
Az egyéni mandátumkiosztás szempontjából irreleváns, hogy egy jelölt egy vokssal vagy hatalmas többséggel nyer, az eljárás célja az, hogy az ellenfél szavazatai minél kevesebb körzetre koncentrálódjanak, miközben a támogatni kívánt politikai szereplő szavazatai több körzet között oszlanak el, ami kisebb arányú, ugyanakkor több egyéni győzelmet eredményezhet.
A Fidesz és a jobboldali, konzervatív irányultságú politikai kommentátorok, elemzők igyekeztek cáfolni a gerrymandering vádját, viszont az ellenzék kitartott amellett, hogy hatalompolitikai megfontolások is vezették a térképrajzolókat.
A másik kulcskifejezésünk a malapportionment, ami a választókerületek népességszámából fakadó aránytalanságokat jelenti. A malapportionment veszélyét a magyarországi törvényi környezet a 20 százalékos szabállyal igyekszik hatástalanítani, amelyről cikkünk folytatásában bővebben is írunk.
Az idei választás előtt újra változtak a határok
2024 decemberében fogadta el az Országgyűlés az „Egyes választási tárgyú törvények módosításáról” szóló javaslatot, amelyre az ellenzéki oldalon „választási atombombaként” hivatkoztak.
A változás központi eleme volt, hogy átrajzolták a választókerületi térképet. A módosítással Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében kettővel több választókerület lett, valamint a Fejér és a Csongrád-Csanád vármegyei választókerületi határokat is újragondolták. A fővárosban nem egyszerűen kevesebb a választókerületek száma, hanem a megmaradtak határait is átrajzolták.
A módosítás törvényi kötelezettség volt. A jelenleg is hatályos előírások alapján ha a választásra jogosultak száma – akár lefelé, akár felfelé – 20 százaléknál nagyobb arányban eltér az országos átlagtól valamelyik választókerületben, korrigálni kell a határokat. A 2024-es módosítás után újra fellángolt a cikkünk elején már említett gerrymandering-vita.
További módosításokra van szükség
Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az április 12-i választások után írásban és szóban is beszámolt az Országgyűlésnek az állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról. Cikkünk témája szempontjából A választókerületi beosztás alcím alatt foglaltak relevánsak.
„Az Országgyűlés a 2022. évi országgyűlési választáson tapasztalt aránytalanságok korrigálása érdekében, törvényi kötelezettségének eleget téve, a 2022. évi választópolgárszám alapján módosította a fővárosi és Pest vármegyei választókerületi beosztást” – írta Nagy Attila, amit a további módosítások szükségességének rögzítése követett, idézzük:
Az azóta bekövetkezett népességmozgás miatt a választópolgárok száma négy újabb egyéni választókerületben – Somogy vármegye 02. és Tolna vármegye 01., 02., 03. számú OEVK – tért el több mint 20 százalékkal az országos átlagtól a 2026. évi országgyűlési választáson a szavazás napján.
Nagy Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény alapján legkésőbb 2028 végéig újra változtatni kell a választókerületi beosztáson a fent említett helyszíneken. A választási földrajz szakértői egyébként már majdnem két éve jelezték, hogy Tolna és Somogy vármegyékben is szükség lesz a módosításra, ami, úgy tűnik, a következő választásra realizálódhat.
(Borítókép: Országgyűlési választások 2026. április 12-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
