A volt miniszterelnök bejegyzését egy olvasói kérdés indította el – arra a kérdésre válaszolt, hogy manipulálják-e az embereket.
Gyurcsány nyitómondata szerint a válasz „igen”, de a folytatásban hangsúlyozta, hogy a manipuláció ritkán működik az egyszerű nyílt hazugság formájában. A volt kormányfő szerint sokszor elég annyi, hogy „csak a történet egyik felét mondják el. Megmutatnak valamit, ami igaz, csak azt nem mutatják meg, ami mellette van. Vagy mögötte. Vagy ami miatt az egész sztori valami egészen mást jelentene”. A nyitókérdést tehát nem tagadja, de a manipuláció természetét nem a nyílt hazugságban, hanem a részleges igazságban és a kiválasztott szóhasználatban jelöli meg.
Nevet adni a dolgoknak
Gyurcsány szerint a politika egyik legerősebb eszköze az, hogy „nevet ad a dolgoknak”. A poszt szerint ugyanaz a jelenség lehet tiltakozás vagy rendbontás, kudarc vagy hősies küzdelem, ellenfél vagy ellenség – és nem mindegy, melyik szót használjuk.
Mert ha elfogadjuk a szót, sokszor már elfogadtuk azt is, ahogyan láttatni akarják velünk a világot
– fogalmazott. A volt miniszterelnök szerint éppen ezért működik olyan erősen a félelem is, mint hatalmi eszköz. A poszt egyik leghatározottabban megfogalmazott szakaszában Gyurcsány a hatalmi befolyásolás háromlépcsős mechanikáját írja le – „először megmutatja, hogy baj van. Aztán megmondja, kitől kell félni. A végén pedig azt mondja: én védelek meg”. A volt kormányfő szerint amikor az ember már „eléggé fél”, hajlandó olyan dolgokat is elfogadni, amelyeket nyugodtabb állapotban talán nem fogadna el.
Tudom, milyen, ha ellenséggé tesznek
– írta az egykori politikus. A poszt szerint az ellenség azért is hasznos a hatalom számára, mert „egyszerűvé teszi a világot” és nem kell bonyolult magyarázatokat keresni, nem kell azon gondolkodni, mit rontott el az ember, „elég azt mondani: ők tehetnek róla”. A volt miniszterelnök ezt veszélyesnek nevezte, és élesen elválasztotta egymástól az ellenfél és az ellenség kategóriáját.
Az ellenféllel még beszélgetni kell. Elviselni, hogy van. Vitatkozni vele. Megpróbálni meggyőzni. Az ellenséggel már nem kell beszélgetni. Az ellenséget ki kell szorítani, le kell győzni, meg kell semmisíteni. Legalább politikailag
– írta. Hozzátette, hogy ha egy országban túl sok ember kezdi így látni a másikat, „akkor ott már nem egyszerűen vita van, ott valami elromlik a közös életben”.
A manipuláció igazi sikere
A manipuláció természetéről szóló részben Gyurcsány úgy fogalmazott, hogy a befolyásolás legnagyobb sikere nem egy konkrét hazugság elhitetése.
A manipuláció legnagyobb sikere nem az, amikor elhiszünk egy konkrét hazugságot. Hanem amikor lassan átvesszük azt a látásmódot, amit nekünk szántak. Amikor ugyanattól félünk, amitől félteni akarnak. Ugyanarra haragszunk, akire haragítani akarnak. Ugyanazokat a szavakat használjuk, amelyeket a szánkba adtak. És közben azt hisszük, hogy ez már a mi saját véleményünk.
A volt kormányfő szerint ennek a folyamatnak ugyanakkor megvan a határa, de nem azért, mert az emberek mindig okosak, hanem azért, mert „ott van a saját életünk”, amit a boltban, az utcán, a munkahelyen, a családban naponta megtapasztalunk.
„Ha túl nagy lesz a különbség aközött, amit mondanak, és aközött, amit élünk, akkor előbb-utóbb elkezdünk kételkedni” – fogalmazott.
Gyurcsány a poszt zárásában arról is írt, fontosnak tartja, hogy az ember körül legyen valaki, akivel lehet beszélni, és aki nem ugyanazt mondja, amit az ember egész nap hall.
„Nem azért, mert neki biztosan igaza van. Hanem mert kell egy másik mondat, egy másik nézőpont, egy másik tapasztalat. Ha csak egyféle magyarázat vesz körül bennünket, akkor egy idő után már kérdezni is úgy fogunk, ahogy megtanították nekünk” – írta, majd hozzátette, hogy a politikában nem létezik teljesen ártatlan beszéd – mert mindenki kiemel és elhagy bizonyos dolgokat –, de a baj ott kezdődik, amikor „már nem meggyőzni akarnak bennünket, hanem használni”.
Tényleg ő gondolja így?
A volt miniszterelnök zárásként az önreflexió gyakorlását javasolja.
Ezt most tényleg én gondolom? Tényleg ezt látom? Vagy csak annyiszor mondták, hogy már a saját gondolatomnak érzem?
– teszi fel a kérdéseket, amelyeket szerinte mindenkinek fel kellene tennie saját magának.
A volt miniszterelnök a posztot egy konkrét meghívóval zárta. Csütörtökön 17 órakor olvasói találkozót tart az ajkai Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtárban, ahol a regényeit – A kereszt halála, Gyilkos igazságok és a hamarosan megjelenő Az isteni ember című köteteket – fogja bemutatni.
(Borítókép: Gyurcsány Ferenc 2025. március 17-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
