Azt mondta, hogy tudomása van arról, hogy új politikai igények merültek fel, de ezek nem befolyásolják a jogi státuszát, és feladatait a hatályos alkotmány szerint látja el. Kiemelte, hogy ha valóban erős politikai nyomás lesz a köztársasági elnöki szerep újraértelmezésére, akkor annak jogi szinten is meg kell majd nyilvánulnia.
Amikor a Tisza Párt győzelmének jelentőségéről kérdezték, Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás 1990-ben történt, amikor az ország megszüntette az egypárti diktatúrát. Azóta a demokratikus jogállam működik az alkotmány keretei között, és a parlamenti választásokon váltják egymást a kormányok, az eredmény függvényében. Most kormányváltás történt.
Kijelentette, hogy az alkotmánymódosítás nem tekinthető rendszerváltásnak. Az alkotmányt 2011-ben módosították, és a kétharmados többséggel történő módosítás nem tartalmaz olyan örökkévalósági klauzulákat, mint a német alkotmányban, amelyek korlátoznák a későbbi módosításokat. Valódi korlátozást az nemzetközi jog és az európai uniós jog, valamint a jogállami alapelvek jelentenek.
Sulyok Tamás elmondta, hogy Magyar Péterrel az Országgyűlés alakuló ülése előtt és az új miniszterek kinevezése előtt „őszinte és tárgyszerű” megbeszéléseket folytattak. Magyar Péter hozzáállása megfelelő volt a leendő miniszterelnökökhöz illően, és megadta a szükséges tiszteletet.
A gyermekvédelem ügyében való aktívabb szerepvállalás lehetősége kapcsán Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök alkotmányos státusza miatt távol kell maradnia a szakmai vitáktól. Csak akkor kell beavatkoznia, ha a demokratikus intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar lép fel. A hatóságok viszont végezték a munkájukat, így az eljárásokba a köztársasági elnök nem avatkozhatott be. Hozzátette, hogy az államfőnek kivételes esetekben érdemes megszólalnia, különösen választási kampány alatt.
Forrás ripost.hu
