„Most nem a menetjegyeket és a bérleteket, hanem a pénzünket kérjük! Csaknem 4,5 milliárd forinttal tartoznak a Volánnak az ország legnagyobb bliccelői, az önkormányzatok” – írta ki Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) minisztere 2024. július 15-én a Facebookra.
Lázár János akkor azzal az utasítással fordult a MÁV-hoz, hogy számolja ki és perelje be a hátralékos településeket, a tartozásokat pedig flottafejlesztésre fordítják. A tárcavezető posztjában hangsúlyozta, neki mindegy, hogy kormánypárti vagy ellenzéki vezetésű városról van szó.
2025-ben azonban a miniszter hirtelen más hangot ütött meg. A HVG-hez eljutott iratok szerint a kormánypárti vezetésű Kecskemét esetében a MÁV maga 718 millió forintos kompromisszumos megállapodást javasolt. A vállalat ezzel elengedte volna a közel egymilliárdos kamatot és a követelt 1,4 milliárdos tartozás felét. Lázár ezt felülbírálta, és helyette elfogadta a város által felajánlott 361 milliós összeget. A részvényesi határozat indoklásában iparpolitikai szempontokat és a város „elmúlt időszakban megvalósított beruházásainak” utólagos elismerését említette. A HVG számításai szerint ez az egyetlen döntés több mint kétmilliárd forintos veszteséget okozott a MÁV-nak.
Hasonló döntéseket hozott a miniszter más fideszes vezetésű városok esetében is. A szintén kormánypárti polgármester által vezetett Salgótarján esetében Lázár a 2023–2024-re vonatkozó 960 milliós tőketartozás 12 év alatti, kamatmentes részletfizetését rendelte el, és a több mint egymilliárd forintos kamatkövetelést teljes egészében elengedte. A miniszter a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy „a salgótarjániak jól döntöttek, amikor 2024-ben Kreicsi Bálintra szavaztak, mert az új fideszes polgármester képes megoldani a város problémáit”. Nyíregyházán csak a 297 millió forintnyi tőkét követelte ötéves részletfizetéssel, az 573 milliós kamatot pedig elengedte – Kovács Ferenc polgármesterről pedig azt írta a miniszter, hogy „kiharcolta” az engedményeket.
Egyedül az ellenzéki vezetésű Szombathely esetében alkalmazott kevésbé nagyvonalú megoldást – ott a város a tőkéből 18 százalékos engedményként kapott, ami után négy év alatt 384 millió forintot kell visszafizetnie, a 341 milliós kamatköltség viszont az ellenzéki városnál is elengedésre került.
A HVG cikkében az ÉKM-en belüli levelezésből is idézett. Bartal Tamás helyettes államtitkár külön levélben érdeklődött Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgatótól, hogy Lázár határozatai mekkora veszteséget okoztak a vállalatnak, és milyen összegre nyújt be elszámolást a tárca felé. A lap szerint a MÁV végül valószínűleg semmilyen ilyen elszámolást nem nyújtott be, így az állami cég Személyszállítási Zrt.-je 653 millió forintos profittal zárta 2025-öt, ami jóval kevesebb a korábbi évek 2,5–3 milliárd forintos átlagos nyereségénél.
A feltehetően politikailag motivált tartozáselengedések mellett Lázár az országjárása során a MÁV alkalmazottainak is olyan ügyek menedzselését írta elő, amelyek a tárca eredeti hatáskörén kívül estek – például a Kecskemétet Gyulával összekötő 44-es főút kétsávosítása –, és hetente referálást követelt az előrehaladásukról.
(Borítókép: Lázár János 2026. május 9-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
