Reformulált szöveg
Újabb információk láttak napvilágot K. Endre kegyelmi ügyével kapcsolatban: Répássy Róbert szerint a döntés aláírása szabályszerű volt, azonban eltért a megszokott folyamattól. Az egykori államtitkár azt állította, hogy Novák Katalin a pápalátogatásra hivatkozva sürgette a kegyelmi ügyek jóváhagyását.
Répássy Róbert nem kívánta kommentálni Magyar Péter miniszterelnök azon véleményét, miszerint Varga Judit akkori igazságügyi minisztert nem tájékoztatták megfelelően, „átverték” az ügyben.
A volt parlamenti államtitkár, aki a kegyelmi főosztály felelőse is volt az Igazságügyi Minisztériumban, kifejtette, hogy az elnöki hivatal sürgetésére Varga Judit aláírta a köztársasági elnöki döntést, tisztában volt vele, hogy Novák Katalin a pápalátogatás időpontjára akarja időzíteni a kegyelmet. Hozzátette: nincs bizonyíték arra, hogy az igazságügyi minisztert szándékosan megtévesztették volna.
Répássy Róbert megerősítette, amit az ügy februári nyilvánosságra kerülése után Tuzson Bence akkori miniszternek írt feljegyzésében is jelezett, hogy az aláírásra a szűk határidők figyelembevételével, a megszokott folyamat figyelmen kívül hagyásával került sor.
Kifejtette, hogy a hagyományos eljárás szerint az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának kellene előterjesztést készítenie, amely bemutatja, hogy a köztársasági elnöki döntések mennyiben térnek el az igazságügyi miniszter javaslatától. Ez az esetben elmaradt, és figyelembe véve, hogy a pápalátogatásra időzítve nagyszámú kegyelmet adott az akkori köztársasági elnök, célszerű lett volna egy ilyen dokumentum elkészítése.
Répássy hangsúlyozta, hogy az eljárás bár nem a megszokott módon történt, nem volt szabálytalan. Arra is kitért, hogy Varga Judit tudott arról, hogy a Hunnia-ügyben a köztársasági elnök el fog térni a miniszteri javaslattól.
A kérdésre, hogy felmerültek-e aggályok K. Endrének adott kegyelem miatt a minisztériumban, Répássy Róbert azt válaszolta, hogy a köztársasági elnök által akkor adott majdnem két tucat kegyelem közül a Hunnia-ügy volt a legkiemelkedőbb, mivel abban súlyos büntetéseket mérsékelt a köztársasági elnök és sok elítéltet érintett.
A Hunnia-ügy dominálta ezt a kegyelmi eljárást – tette hozzá, megemlítve, hogy akkor K. Endre kérelme kisebb jelentőségűnek tűnt, hiszen ő kisebb büntetést kapott, és a kegyelem időpontjában már reintegrációs őrizetben volt.
Répássy Róbert a köztársasági elnöki hivatalban lévő iratok esetleges nyilvánosságra hozataláról elmondta, hogy nem számít újabb eltérő információk megjelenésére. Az államfőnek nincs kötelező írásbeli indoklása a kegyelmi döntésekről, ezért meglepődne, ha lennének ilyen dokumentumok.
A volt államtitkár azt várja, hogy az Igazságügyi Minisztériumban eddig nyilvánosságra hozott dokumentumok másolatai elérhetők legyenek a köztársasági elnöki hivatalban, illetve a hivatal kegyelmi osztályának felterjesztése, amelyből kiderülhet, hogy ők javasolták-e a kegyelmet.
„Az államfő konkrét kegyelmi döntésének eltérése a megszokott gyakorlattól nehezen meghatározható, ha Novák Katalin nem árulja el, miért döntött így” – mondta. Hozzátette, hogy a volt államfő eddigi nyilatkozataiban nem részletezte, miért adott kegyelmet, ami számára hiányzik.
A kegyelmi kérvényben szerepelnek az indokok, de ez az irat bűnügyi személyes adat, amely nem hozható nyilvánosságra.
Forrás www.blikk.hu
