A kormánypártok 2011-es Alaptörvényében kétszer is utalást tettek a kereszténységre, hangsúlyozva, hogy az „hazánkat a keresztény Európa részévé tette”, és elismerve a kereszténység nemzetünket megtartó szerepét. Bár ezek a megfogalmazások nem előnyösek a kereszténység számára, a Fidesz mégis többre vágyott.
2018-ban, a „gránitszilárdságú” alaptörvény hetedik módosításakor beillesztették, hogy minden állami szerv feladata a „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának” védelme, de ez a kitétel egy nemrégiben javasolt módosítással hamarosan eltávolítható. Az önazonosság és a keresztény kultúra megvédésének logikája érinti az oktatási intézményeket is, hiszen a 2020-as kilencedik módosítással Orbánék deklarálták, hogy Magyarország „megteremti a keresztény kultúra és alkotmányos önazonosság szerinti nevelést.”
E módosítások indoklása nyilvánvalóvá tette a törvényalkotói szándékot, amely az volt, hogy a fiatalok minden tagja „megismerhesse és megóvhassa” a kereszténységet. Ez nemcsak jogot, hanem kötelezettséget is teremtett.
A Tisza javaslata sokakban kételyeket ébresztett; nem csupán az alkotmányos talaj megvonását célozta, hanem mögöttes szándékokat is sejteni véltek. A kritikák szerint az új kormánytól való félelem alakult ki a történelmi hagyományok elhagyása és a nem keresztény migránsok beengedésének lehetősége miatt.
Ez a vita nem újkeletű, hiszen már a Fidesz kétharmados szavazásakor is figyelmeztettek arra, hogy az állam világnézeti semlegessége ütközhet a kereszténységet hangsúlyozó deklarációval, amely a nem vallásos polgárok kirekesztésére adhat alapot. Az Orbán-kormány célja a viták eszkalálása volt az uniós intézményekkel, főként a migrációs és LMBTQ-ügyek kapcsán.
A kormány szándéka az volt, hogy az uniós döntéseket a magyar alkotmányra hivatkozva akadályozza meg, miközben manipulálta a „keresztény” és „önazonosság” fogalmát a helyi kirekesztő rendeletek legitimálására.
A kereszténység védelmezése eddig sem volt akadályozva; a keresztény hagyomány már évtizedek óta része a Nemzeti alaptantervnek, amelyet nem a Fidesz kormánya iktatott be. Az Orbán-kabinet megpróbálta helyreállítani a közértékrendet az ideológiai nevelés és hitoktatás bevezetésével, de közben csökkentette az állami és önkormányzati iskolák szerepét.
Ma már harmadik gimnazista jár egyházi iskolába, ami nem lenne probléma, ha valós szülői igények állnának a háttérben, ám sok faluban a lehetőségek szűkülése miatt kerülnek egyházi fenntartású intézményekbe az iskolák.
Az Orbán-kormány „keresztény” és „családbarát” politikája, amely például a házasság definícióját is meghatározza, nemcsak identitás jelentőséggel bír, hanem a vallási közegek támogatását is megszerezni hivatott. Németh Sándor, a Fideszhez közel álló Hit Gyülekezete lelkésze is arra figyelmeztetett, hogy a korrupciónál nagyobb veszélyt jelent a „természetellenes törvénykezés”.
Forrás hvg.hu
