Diplomaátadó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Május 20-án a Tisza Párt előterjesztette első Alaptörvény-módosító javaslatát. A Melléthei-Barna Márton és Hantosi István által készített tervezet többek között ellehetetlenítené Orbán Viktor kormányfői újbóli megválasztását, mivel két ciklusra korlátozná a miniszterelnöki mandátumot, emellett visszavenné a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) alapítói jogait, ezáltal megszüntetve a Fidesz vagyonkimentési és centralizációs eszközeit. A kekvák eltörlése alapjaiban változtatná meg a felsőoktatási rendszert, mivel a magyar egyetemek és főiskolák többsége alapítványi fenntartás alatt áll, így a jogszabály elfogadása egy új struktúra kialakulását jelentené. Felmerül a kérdés, hogy a NER kereteihez alkalmazkodó intézmények felkészültek-e erre; a legnagyobb hazai egyetemeket is megkérdeztük az üggyel kapcsolatban.
A Tisza Párt javaslata nem meglepő, hiszen választási programjukban ígérték a felsőoktatás átalakítását. Oktatási programjukban hangsúlyozták az egyetemek autonómiájának helyreállítását és a kekva-modell megszüntetését.
„Szükséges a felsőoktatás teljes megújítása”
Az alapítványi struktúrával gyakorlatilag magánkézbe került az állami vagyon, és a kekvákat felügyelő kuratóriumok erős politikai befolyás alatt álltak, így jellemzően a hatalomhoz hű tagok kerültek a pozíciókba. Ez a működési struktúra és annak átláthatatlansága figyelmet keltett az Európai Unióban: 2022 decemberében az összeférhetetlenségre hivatkozva kizárták a magyar felsőoktatási intézményeket az Erasmus+ és a Horizon Europe programokból, ami súlyos helyzetbe hozta az egyetemeket és diákokat. Bár a kormány többször próbált visszatérni az európai hálózatba, valódi siker nem született. Az Erasmus helyett bevezetett Pannónia-ösztöndíjprogram sem hozott érdemi megoldást a magyar egyetemeket érintő problémákra.
Április 12-én, a Fidesz nagy veresége után új helyzet alakult ki a felsőoktatásban, és a változások gyorsan megindultak. Elsőként a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vezetése mondott le, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) diákjai kezdtek szervezkedni, követelve a vezetőség távozását. Az SZFE kuratóriuma egyelőre még hivatalban van.
Május közepén a Corvinus Egyetem oktatói is a működési forma megszüntetésére tették le a voksaikat. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének keretein belül kérik a jelenlegi vezetést, hogy ne hozzanak stratégiai döntéseket, míg az új szenátus megalakul.
„10-15 évvel hátráltatná a fejlődést”
Kíváncsiak voltunk, mit mondanak a modellváltáson átesett egyetemek, ezért megkerestük a legnagyobb hazai intézményeket. A Debreceni Egyetem vezetése hangsúlyozta, hogy náluk a modellváltást széles körű egyeztetések és szavazás alapján hajtották végre. Az egyetem látható tudományos és gazdálkodási eredményeket ért el, és évről évre átlátható beszámolókat készít.
A Debreceni Egyetem vezetése egyértelművé tette, hogy az államosítás visszalépés lenne az autonómia csökkentését jelentve, ami nehezítené a nemzetközi versenyképességet.
A Pécsi Tudományegyetem alapítványának vezetése nem kívánt állást foglalni politikai ígéretekkel kapcsolatban. A Szegedi Tudományegyetem vezetése is kiemelte, hogy a jelenlegi kekva-modell nem korlátozza az intézményi autonómiát.
A Semmelweis Egyetem vezetése azt az álláspontot képviseli, hogy olyan megoldás szükséges, amely megfelel az Európai Unió elvárásainak, elkerülve a politikai befolyást a kuratórium tagjainak kiválasztásában.
A különböző intézmények álláspontja alapján látszik, hogy míg a tanárok és diákok a kekva-modell megszüntetését sürgetik, a fenntartók a jelenlegi rendszer fenntartásáért küzdenek. Az Alaptörvény-módosítás esetleges elfogadása után kérdéses, milyen lépések következnek a felsőoktatásban. Az igény a felsőoktatás kultúrájának megváltoztatására egyértelmű, és az intézmények vezetése is egyetért abban, hogy szükséges a jövőben a kultúraváltás.
Forrás hang.hu
