A Sándor-palota péntek reggel tette közzé a KEH/2787-6/2023 ügyiratszámú kegyelmi döntésnek hivatalos dokumentumait. Magyar Péter csütörtök este szólította fel Sulyok Tamást az iratok közzétételére.
A Sándor-palota tizenegy dokumentumot tett közzé a honlapján; a felsorolás szerint az iratok között szerepel a Hunnia-perben 2023. március 9-én hozott ítéletről, valamint a pápai felhíváshoz és a pápai látogatáshoz kapcsolódó egyéni kegyelmi döntésről készült feljegyzés.
A dokumentumcsomag tartalmazza továbbá a kegyelmi előterjesztések aktuális állásáról szóló 2023. április 3-i feljegyzést, az igazságügyi miniszter 2023. évi IV. kegyelmi előterjesztésének fedlapját, több felterjesztő feljegyzést, átiratot, határozatot és határozattervezetet, valamint egy kétoldalas összefoglalót.
Az iratanyag összesen több mint két tucat oldalnyi, a kegyelmi eljáráshoz kapcsolódó dokumentumot foglal magában.
31
2023. március 9-i feljegyzés az ún. Hunnia-perben született 2023. március 9-i ítéletről, valamint a pápai felhívásra, illetve pápai látogatáshoz kapcsolódóan gyakorolt egyéni kegyelemről 1. oldalGaléria: Az ún. „kegyelmi-ügy” (KEH/2787-6/2023 ügyirat) hivatalos dokumentumai(Fotó: Sándor-palota)
Magyar Péter nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy több részletét
A Tisza-kormány kedden nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban található. A hivatalos kormányzati oldalon megjelent egy „Igazságtétel” elnevezésű aloldal, ahová már fel is töltötték a 2024-ben kirobbant kegyelmi botrány hivatalos iratait.
Magyar Péter a sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a dokumentumok szerint Varga Judit nem támogatta Kónya Endre kegyelmét, és azt sem zárta ki, hogy volt feleségét, az akkori igazságügyi minisztert csőbe húzták. Soha nem látott esetnek nevezte, hogy a Kónya Endrének is megadott köztársasági elnöki kegyelmet ugyanazon a napon írta alá Novák Katalin és jegyezte ellen Varga Judit.
Május 19-én kiderült az is, hogy a Mi Hazánk volt alkotmánybíró-jelöltje, Gaudi-Nagy Tamás nyújtotta be K. Endre felülvizsgálati kérelmét a Kúriára. Az ügyvéd ugyanakkor azt állítja, hogy a kegyelmi eljárásban nem vett részt.
Mindez azt követően került nyilvánosságra, hogy Magyar Péter keddi sajtótájékoztatóján a katalán építészet iránti szeretetéről beszélt, amivel feltehetően Gaudi-Nagy Tamásra utalt, mert az ügyvéd megszólítva érezte magát. Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében elismerte, hogy ő készítette és nyújtotta be a felülvizsgálati indítványt, a kegyelmi kérelmet azonban közlése szerint K. Endre felesége írta.
A bicskei igazgatóhelyettes kegyelmi ügyében már az ügy 2024-es kirobbanásakor világos volt, hogy a kérvényt nem maga K. Endre fogalmazta meg, és minden jel szerint a felesége nyújtotta be, de az ügyben részt vevő ügyvéd személye sokáig homályban maradt. Az elítélt másodfokú eljárását Zamecsnik Péter vitte, aki azonban az ATV-nek úgy nyilatkozott, hogy „a másodfokú eljárásban én képviseltem ezt az urat, a kegyelmi eljárásban nem, arról semmilyen információm nincs”. A kérvényt megfogalmazó ügyvéd személye nincs megerősítve.
A kegyelmi botrány idején az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt Répássy Róbert, akinek az aláírásával több dokumentumot is nyilvánosságra hoztak Magyar Péter miniszterelnök döntése nyomán. A korábbi államtitkár az Index megkeresésére beszélt részletesebben az ügyről: arról, hogy milyen ügymenetnek kellett volna történnie, hogyan fordulhatott elő a kegyelem megadása és a miniszteri ellenjegyzés ugyanazon a napon, hogy ismerte-e K. Endrét, de azt is elárulta, hogy hajlandó elmenni az ügy miatt létrehozandó vizsgálóbizottság ülésére.
Kulcsszerepe volt a kegyelmi ügy kirobbanásában a Vidéki prókátórnak
Május 11-én felfedte kilétét a Vidéki prókátor néven ismert tartalomgyártó, akinek óriási szerepe volt a kegyelmi botrány kitörésében, aminek nyomán Novák Katalin 2024 februárjában lemondott a köztársasági elnöki tisztségről.
A komlói ügyvéd az Egyenes Beszédben, hogy az ő szerepvállalásával kezdődött el a változás az országban, hozzátéve, hogy 2024 februárjában nem tudta, milyen következményei lehetnek akkori tetteinek.
Hozzátette, a K. Endrének adott kegyelem akkoriban egy friss döntés volt, a figyelmét az elvi összefoglaló keltette fel. Az ügyet ritkának találta, ezért döntött úgy, hogy a nyilvánosságra hozza.
Úgy véli, nem csak belőle váltott ki érzelmet, hogy a vádlott egy durva eseménysorozat eltusolásában próbált részt venni, ami szintén bűncselekmény. Mindezt elítélendőnek tartja, valamint abnormálisnak nevezte, hogy az akkori köztársasági elnök kegyelmet adott a vádlottnak.
(Borítókép: A Sándor-palota 2021. november 24-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
