Az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói véleménynyilvánító szavazást szervez a hozzá csatolt kutatóközpontok jövőjéről – erről Darázs Lénárd rektor levélben tájékoztatta az érintetteket, a 24.hu beszámolója szerint. A rektor jelezte, hogy az ügyben már korábban is tartottak rendhagyó dolgozói fórumokat, és számos vezetői egyeztetés zajlott.
A szavazás kiírásával a kutatók lehetőséget kapnak álláspontjuk kifejtésére a kutatóközpontok jövőjével kapcsolatban. A rektor hangsúlyozta, hogy jogi értelemben a voksolás nem kötelező, de az egyetem álláspontját tükrözi.
Az ügy előzménye, hogy a HUN-REN négy kutatóközpontja, a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont átkerült az ELTE-hez. Egyes kutatók már akkor határozott állásfoglalásban jelezték: nem értenek egyet a folyamattal. A Lendület- és ERC-kutatócsoport egyes kutatói nyílt levélben fordultak Orbán Viktor akkori miniszterelnökhöz 2025 júniusában, kifogásolva az integrációt.
Lapunknak akkor a rektor úgy értékelte a helyzetet, hogy a tiltakozás mögött valójában „nagyon erős visszavágyódás áll az Akadémia felé”, mivel az MTA „hiteles tudóstársadalom”, presztízsnek számít odatartozni.
A központok 2025. augusztus 1-jén kerültek az ELTE szervezetébe, miután a kormány leválasztotta őket a HUN-REN kutatási hálózatáról. Az Akadémia pedig még az elcsatolást megelőzően jelezte, hogy egyébként nyitott az elcsatolt hálózat visszafogadására.
Három feltétel, amelyből kettő még hiányzik
A rektor a levélben leszögezte: az ELTE maga nem kezdeményezi a kiválást, mert a kutatóknak befogadó egyetemi környezetet ígért. Ugyanakkor a 2026 tavaszi választások utáni döntésig egyben tartja a központokat, megőrzi azok integritását, és biztosítja a kiválás lehetőségét. Ehhez azonban három együttes feltételt szabott.
- Az elsőhöz az kell, hogy az MTA vagy az átalakított kutatási hálózat kifejezett nyilatkozattal kezdeményezze a központok átvételét – ilyen nyilatkozat egyelőre nincs.
- A második feltétel, hogy maguk a kutatóközpontok kívánjanak kiválni az egyetem szervezeti rendjéből.
- A harmadik pedig az állami támogatás, vagyis a fenntartói engedély, az alapító okirat módosítása és a költségvetési források átcsoportosítása – ez azonban csak az első kettő teljesülése esetén valósulhat meg.
Darázs Lénárd a 24.hu megkeresésére közölte: sem az MTA, sem a HUN-REN, sem a kormányzati szereplők részéről nem érkezett hivatalos vagy informális megkeresés, és az ELTE részéről semmilyen egyeztetés nem zajlik a központok jövőbeni státuszáról.
A rektor szerint amennyiben a kutatóközpontok ki kívánnak válni az egyetem kereteiből, és ezt az MTA kezdeményezi, az állam pedig támogatja, akkor az ELTE nyitott a kiválásra – éppen erről szól a mostani szavazás. Ha a részt vevő munkatársak többsége a kiválás mellett voksol, a három feltétel ezen része teljesítettnek tekinthető.
A szervezést azonban több kutató aggályosnak tartja – derül ki a 24.hu belső forrásaiból. A levél kiküldése és a szavazás megszervezése váratlanul történt, a főigazgatókkal erről előzetesen nem egyeztettek, állítja a lap.
Az informátor szerint az időzítés azért sem korrekt, mert a levélben említett első feltétel teljesíthetetlen: az új akadémiai elnök csak június 1-jén lép hivatalba, így addig hivatalos szándéknyilatkozatot sem adhat ki. A szavazás létjogosultságát is sokan megkérdőjelezik, hiszen a munkavállalók véleményét felmérő voksolások párhuzamosan már zajlottak, vagy tervben vannak.
A forrás további technikai problémákat is felsorolt: a levelet több munkatárs meg sem kapta, volt, aki a hallgatói e-mail-címére kapta a munkavállalói helyett, a vidéki telephelyen, gyesen vagy külföldön dolgozóknak pedig külön nehézséget jelent a megjelenés. A megkérdezettek szerint a két kijelölt nap – május 28. és június 2. – órára pontos kijelölése is önkényes, ráadásul az épületek használatáról az egyetem az üzemeltetővel sem egyeztetett.
Az ELTE-rektor reagált a kritikákra
A felvetésekre Darázs Lénárd azzal válaszolt, hogy a titkos és anonim voksolást csak a személyes jelenléttel megvalósuló, papíralapú szavazás tudja garantálni. A szavazásra egymást követő heteken, a dolgozók munkahelyének székhelyén, csaknem egész napon át kerül sor, így a részvétel mindenkinek biztosított – az eljárást pedig végig közjegyző hitelesíti.
A rektor a befolyásolás lehetőségét is igyekezett cáfolni. Megfogalmazása szerint senki nem kívánja a szavazást befolyásolni, és nincs tudomása olyan belső hierarchikus viszonyról, amely nyomásgyakorlásra adna módot.
Olvasd tovább itt: index.hu
