Mint ismeretes, Magyar Péter április 12-i győzelmi beszédében megerősítette, hogy azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből.
Felszólítom a köztársasági elnököt, hogy (…) távozzon a hivatalából annyi méltósággal, amennyi még maradt neki. Ugyanerre szólítom fel az összes bábot, akit az elmúlt tizenhat évben az Orbán-kormány a nép nyakára ültetett. Felszólítom, hogy távozzon a Kúria elnöke, távozzon az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Médiahatóság vezetője is
– jelentette ki a pártelnök, aki még azt is hozzátette, hogy ne várják meg, amíg elküldik őket. Távozásuk után – folytatta –, az alkotmányozó kétharmados többség birtokában helyreállítják a fékek és ellensúlyok rendszerét. Egy héttel később már céldátumot is kitűzött, amikor a Tisza Párt frakcióülése után közölte, hogy május 31-ig adnak határidőt többek között az államfőnek, az Alkotmánybíróság elnökének, valamint a Kúria elnökének a lemondásra, ellenkező esetben eljárnak a kapott felhatalmazással és a jogi lehetőséggel az eltávolításuk érdekében.
Bírál, zrikál, noszogat
Magyar Péter céltáblájának közepén a köztársasági elnök áll, akit szinte naponta bírál, zrikál, szóban és írásban is távozásra noszogat, vagy csak annyit üzen neki, hogy május 31.
Április 13-i nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, miért tartja szükségesnek Sulyok távozását. Szerinte nem látja el a köztársasági elnöki funkcióját. Úgy vélte, jelenleg csak annyit tesz, hogy mindent aláír, amit elé tesznek, az ilyen emberre pedig nincs szükség.
Az én szememben ő nem köztársasági elnök
– jelentette ki. Mások viszont azt tették szóvá, hogy az Országgyűlés alakulóülésén túlzásokba esett. Fodor Gábor liberális politikus szerint tévút az elnök támadása. „Nem Sulyok elnök úr személyes megítéléséről kell ilyenkor véleményt mondani, hanem az elnöki intézménynek illendő helyből tiszteletet adni” – írta publicisztikájában a volt miniszter annak kapcsán, hogy Magyar beiktatási beszédében gyávának és hazugnak nevezte az elnököt.
Magyar Péter állítása szerint személyes találkozójukon az államfő jelezte, hogy megfontolja az elhangzott érveket és a lemondásának gondolatát. Később mégis úgy döntött, hogy nem mond le.
A Fidesz sem mindig tisztelte
Sulyok Tamás államfői teljesítménye megválasztása kezdetétől, 2024. február 26-a óta kritikák kereszttüzében áll. Alighogy elfoglalta hivatalát, apjáról tett korábbi nyilatkozatát történészek szembesítették kutatásaikkal. 2024 áprilisában a zsidó vezetők előtt tartott beszédében elismerte apja nemzetiszocialista múltját. Személyesen megrendítették a napvilágra került információk, de szerinte a leszármazottak nem tehetők felelőssé a múlt bűneiért. Azzal is vádolták, hogy a 90-es években ügyvédként „zsebszerződésekkel” játszott át termőföldeket külföldieknek. A Fővárosi Főügyészség azonban 2024. augusztus 1-jén elutasította a keresetindítási kérelmet.
Két esetben, tavaly áprilisban a Fidesz sem vette a fáradságot, hogy komolyan vegye az államfő politikai vétóját. Az EU–Kirgizisztán partnerségi megállapodás ügyében azért küldte vissza az elnök a feladóhoz a jogszabályt, mert a zárószavazás előtt túl sok részletében írták át az eredeti törvényjavaslatot. A kormány nem törödőtt a vétóval, hanem egy új törvényjavaslatot terjesztett be, amit a parlament el is fogadott. Ugyanez történt a Chicagói Egyezmény módosítása esetében is. Hiába kifogásolta az elnök a zárószavazás előtti toldozást-foldozást, helyrehozatal helyett a kormány ismét új törvényjavaslattal élt.
Sulyok szemére vetik, hogy fontos ügyekben néma marad, nem testesíti meg az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése szerinti köztársasági elnököt, „aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”.
Ezt a kritikát az Indexnek adott interjújában úgy hárította el, hogy „az államfő az alkotmányos feladatait végzi, és a létével fejezi ki a nemzet egységét”, illetve „a politikai döntéseket közjogi keretbe foglalja, és alkotmányos rangot ad nekik.” Szerepfelfogását kormányzati oldalon szereptévesztésnek tartják.
Szigorú szabályok védik
Az Alaptörvény [12. cikk (1)] szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Olyannyira, hogy ellene büntetőeljárást is csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani [13. cikk (1)]. A köztársasági elnök megbízatása megszűnik [12. cikk (3)]:
- megbízatási idejének lejártával;
- halálával;
- ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
- ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
- összeférhetetlenség kimondásával;
- lemondásával;
- tisztségtől való megfosztással.
Sulyok Tamás, ahogy Magyar Péter is forszírozza, írásban valóban lemondhat tisztségéről, és lemondásához elfogadó nyilatkozat sem kell. A képviselők ötöde indítványozhatja a tisztségtől megfosztást, ha szándékosan törvényt sértett vagy bűncselekményt követett el [13. cikk (2)]. Az megfosztási eljárás megindításához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Maga az eljárás lefolytatása már az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, [13. cikk (5)] amely az ügy tárgyalására kvázi törvényszékké alakul, hiszen a köztársasági elnököt is meghallgathatja. Az alkotmánybírák kétharmados többséggel határoznak [13. cikk (6)], akár úgy is, hogy nem követett el olyan súlyú törvénysértést vagy bűncselekményt, amiért büntetni kellene. Ebben az esetben Sulyok maradna a székében, bárhogy is döntött a képviselők kétharmada.
Fogantatási problémák
Hack Péter jogászprofesszor, aki három évtizede tart az ELTE jogi karán retorika kurzusokat, a köztársasági elnök elmozdítását elemző Facebook-posztját a vitatkozással indította:
A hallgatóimnak mindig azt tanítottam, hogy a vitákban az érveik mindig legyenek erősebbek, mint a jelzőik. Aki a vitában erős jelzőket használ, annak gyengék az érvei. Vitatkozni nem személyekkel, hanem álláspontokkal kell, aki személyeskedik, annak nincsenek érvei.
Az alkotmányjogász szerint a Tisza Párt részéről a vitában nem hangzottak el közjogi érvek az elnök elmozdítása mellett. Emlékeztetett: az elnök jelölésére és megválasztására 1990 óta gyakorlatilag ugyanazon szabályok szerint került sor, ahogyan Göncz Árpádot, Mádl Ferencet, Sólyom Lászlót és a Fidesz által jelölt elnököket megválasztották.
„Mivel a jelölés és a választás szabályai nem változtak – folytatta –, nem lehet azt állítani, hogy ebben a kérdésben a Fidesz visszaélt kétharmados többségével, és személyre szabott jogalkotással, a korábbi gyakorlat egyoldalú megváltoztatásával, a nemzetközi normákat, vagy jogállami normákat megsértve választott volna köztársasági elnököt.” Mint megjegyezte: azoknál a közjogi tisztségeknél, ahol ezek a vádak jogosak, indokoltak lehetnek a rendhagyó lépések, az elnök esetében azonban ezek az érvek nem állnak meg.
Hack Péter nyilvánvalónak nevezte, hogy az új kormány és az új többség talál rá módot, hogy az elnököt eltávolítsa hivatalából, de ezzel csapdába is lép.
A jogállami normák korábbi megsértése indokolhatja, hogy az alkotmányos rendszer ezen okból bekövetkezett torzulását nem jogállami úton küszöböljék ki. Aki a pozíciójába a jogállam megsértésével került, a pozíció megszűnésekor nem hivatkozhat arra, hogy a jogállami elveket sérti a hivatal megszűnése, hiszen nem lehet különböző mércét alkalmazni a hivatalba belépéskor, és a hivatalból elmozdításkor. Szerinte az elnök elmozdításánál pontosan ez történik.
Úgy vélekedett, hogy a kétharmaddal való visszaélés esetei most, 15-16 év után hullanak vissza a Fidesz fejére, de az új többségnek, és az új elnöknek is számolnia kell azzal, hogy előbb vagy utóbb az új pozíció fogantatásának problémái visszahullanak rá. „Mivel az USA Legfelsőbb Bírósága is hivatkozott egy a bizonyítékok kirekesztésével kapcsolatos döntésében a Bibliára, én is hivatkozom rá: »Romlott fának nem lehet egészséges gyümölcse«” – szögezte le.
(Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök (b) és Sulyok Tamás köztársasági elnök a Tisza-kormány minisztereinek kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2026. május 12-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
Olvasd tovább itt: index.hu
