Április 12-i győzelmi beszédében Magyar Péter megerősítette, hogy azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből.
Felszólítom a köztársasági elnököt, hogy (…) távozzon a hivatalából annyi méltósággal, amennyi még maradt neki. Ugyanerre szólítom fel az összes bábot, akit az elmúlt tizenhat évben az Orbán-kormány a nép nyakára ültetett. Felszólítom, hogy távozzon a Kúria elnöke, távozzon az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Médiahatóság vezetője is
– jelentette ki a pártelnök, aki egy héttel később közölte, hogy május 31-ig adnak határidőt többek között a Kúria elnökének és az Országos Bírósági Hivatal elnökének a lemondására.
Salátatörvényekbe csomagolva
Varga Zs. Andrást 2020 októberében választotta meg az Országgyűlés kétharmados többsége a Kúria elnökének. A volt alkotmánybíró 2021. január 1-jén kezdte meg kilencéves mandátumát.
Megválasztásának körülményeit politikai és szakmai viták, törvénymódosítások övezték, mivel korábban nem dolgozott rendes bíróként a bírósági rendszerben.
Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő szerint a Lex Varga Zs. két lépésben született meg. Első: mivel a főbíróvá választás ötéves bírói jogviszonyt kíván meg, ezt az akadályt úgy hárították el, hogy annak kiszámításánál az alkotmánybírói tapasztalatot is figyelembe kell venni. Második: egy salátatörvénybe csomagolva lehetővé tették azoknak az alkotmánybíráknak, akik korábban nem viseltek bírói tisztséget, kérhessék az államfőtől bírói kinevezésüket, hogy szünetelő bírói státuszba kerüljenek, és a szünetelést követően őket pályáztatás nélkül a Kúriára osszák be.
Az Eötvös Károly Intézet blogbejegyzése szerint 2019 végén, a salátatörvények elfogadásakor lehetett tudni, hogy a módosítás a Kúria elnöki székének betöltéséről szól elsősorban. Nemcsak Majtényi Lászlóék, hanem az Európai Bizottság és az ENSZ különjelentéstevői is aggályosnak nevezték az eljárást a jogállamisági jelentéseikben: a bírói kar véleményének figyelmen kívül hagyása és az ad hoc törvénymódosítások csorbították a bírói függetlenséget.
„A válasz nem időszerű, a kérdések időszerűek”
Túlzás lenne azt állítani, hogy a bírói kar tárt karokkal fogadta, hiszen az Országos Bírói Tanács (OBT) 2020. október 9-i ülésén 13-1 arányban nem támogatta a megválasztását. Legfőbb ellenérvük úgy szólt, hogy „a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs”. Vagyis az OBT tagjai nem sorolták a bírósági évei közé az Alkotmánybíróságon eltöltött időt. Varga Zs. vitatta ezt, mert szerinte a Donáti utcai testület jogorvoslati fórumként is működik, vagyis ítélkező tevékenységet végez. Elmondása szerint alkotmánybíróként hat év alatt több mint ezer ügy eldöntésében vett részt, amelyből mintegy kilencszáz bírói ítélet elleni alkotmányjogi panasz volt.
kapott kritikát más jogászi hivatásrendtől is.
Ő volt a házigazdája annak a tavalyi áprilisi Magyar Jogászgyűlésnek, amelynek fő témájául a jogegységet választották. Az történt, hogy Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke élesen bírálta a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának működését. Azt állította, hogy a tanács összetétele és működése kérdéseket vethet fel az objektivitással kapcsolatban, mivel tagjait a Kúria elnöke jelöli ki, és ő maga is vezeti. A résztvevőktől kapott információk szerint előadás közben Varga Zs. elvörösödött, és az ajtót is becsapva látványosan elhagyta a termet. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke és Sulyok Tamás államfő is utánament, de hajthatatlan maradt, kijelentkezett a szállodából, és hazarendelte a Kúria többi jelenlévő bíráját is.
„A válasz nem időszerű, a kérdések időszerűek” – válaszolta az RTL-nek arra a kérdésére, hogy lefog-e mondani a posztjáról azt követően, hogy Magyar Péter többször is erre szólította fel. „Én ahhoz az iskolához tartozom, amelyik azt mondja, hogy a bíróság, a bíró maximálisan tartózkodjon a politikai véleménynyilvánítástól” – tette még hozzá.
Együtt kell élni a kritikával
Senyei György 2019. december 10-én követte az időközben alkotmánybírónak megválasztott Handó Tündét az OBH elnöki székében. A kilenc évre megválasztott hivatalvezető elmondhatja magáról, hogy jól ismeri belülről a bírósági szervezeti rendszert, hiszen bírói pályáját harminc éve, 1996-ban kezdte meg. Elődjét elsősorban a bírói kinevezések önkényes visszavonása, a bírósági álláshelyek átláthatatlan átcsoportosítása és az őt ellenőrizni hivatott OBT-val vívott nyílt háborúskodás miatt bírálták.
Senyei a legtöbb kritikát az úgynevezett négyoldalú megállapodás aláírásáért kapta, amely a bírói fizetésemelést szervezeti reformokhoz kötötte.
Vélhetően nem szerzett jó pontot azzal sem, hogy nem értett egyet Magyar Péternek a Partizán-interjúban tett kijelentésével, hogy hiába tesz feljelentést a sajtó és egyes politikusok ellen, semmilyen előrelépés nem történik, ezért nem is tesz feljelentést semmilyen ügyben, mert nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás.
Eddigi megszólalásaiban következetesen kiállt amellett, hogy a bíróságok igazgatásának együtt kell élnie a kritikával. Többször is aláhúzta, hogy ő a tradicionális, politikamentes bírói pályaív híve, és visszautasít minden politikai támadást, amely a bíróságok függetlenségét kérdőjelezi meg. A bírák tiltakozásaival kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, hogy a bírósági dolgozókat is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága.
Az OBH elnökének elmozdítása szigorú törvényi feltételekhez van kötve:
- bírói szolgálati viszony megszűnése,
- lemondás,
- összeférhetetlenség kimondása,
- felmentés, ha neki felróható okból 90 napon túl nem látja el a feladatait,
- tisztségtől való megfosztás szándékos bűncselekmény elkövetése miatt.
Jogállami normák korábbi megsértése
Baka Andrást 15 évvel ezelőtt azért váltották le a Legfelsőbb Bíróság (a későbbi Kúria) elnöki tisztségéből, mert kifogásolta a bírák korai nyugdíjazását. Mint ismeretes, a második Orbán-kormány a bírák nyugdíjkorhatárát hetvenről hatvankét évre csökkentette, azzal indokolva a döntést, hogy az előző rendszerben ítélkező bírák mihamarabb nyugállományba vonuljanak. Bakát három és fél évvel mandátumának vége előtt jogszabály-módosítással mozdították el, mégpedig úgy, hogy egy új feltételt támasztottak a Kúria elnökével szemben: azt, hogy ötéves bírói szolgálati jogviszonnyal kell rendelkeznie. Ebbe az öt évbe viszont nem számították bele a nemzetközi bíróságon eltöltött időt (Baka 17 évig volt bíró a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán). A lex Bakát az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénybe írták be. Jogellenes leváltása miatt az exfőbírónak 2016-ban százezer euró kártérítést ítélt meg a strasbourgi bíróság.
Fontos tisztázni, hogy Míg a Lex Baka a tisztségtől megfosztás, a Lex Varga Zs. a tisztség megszerzése miatt született.
Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE egyetemi tanára szerint az Alaptörvény módosításával el lehet mozdítani az állami kulcspozíciókba hosszú évekre bebetonozott tisztségviselőket. A 24.hu-nak adott interjújában úgy vélekedett, bizonyos vezetők esetében könnyebb dolga lesz a Tiszának, mint a Kúria elnökének esetében is, akinek a kinevezése eleve minden jogszokással ellentétes volt.
Hasonlóan látja Varga Zs. kilátásait Hack Péter jogászprofesszor. Az alkotmányjogász szerint a jogállami normák korábbi megsértése indokolhatja, hogy az alkotmányos rendszer ezen okból bekövetkezett torzulását nem jogállami úton küszöböljék ki.
Aki a pozíciójába a jogállam megsértésével került, a pozíció megszűnésekor nem hivatkozhat arra, hogy a jogállami elveket sérti a hivatal megszűnése, hiszen nem lehet különböző mércét alkalmazni a hivatalba belépéskor, és a hivatalból elmozdításkor
– hangsúlyozta az ELTE professor emeritusa.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. május 14-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
