Magyarországon a beteg- és ápolószemélyzet aránya aggasztóan alacsony, hiszen a diplomás ápolók aránya mindössze 15% körüli. Soós Adrianna hangsúlyozza, hogy a meglévő ápolók munkaterhelése nem megfelelően van elosztva, ami azt jelenti, hogy ez a kis számú szakember sem képes optimálisan végezni feladatait. Szükséges lenne a hatékonyabb munkafolyamatok kialakítása, például az olyan feladatok, mint az étkeztetés vagy az ágyazás átkonfigurálása, amelyeket kevés betanulást követően mások is el tudnának végezni.
A munkafeltételek, mint például a kiégés és létszámhiány, rendkívüli feszültséget okoznak a szakdolgozóknál, amely a munkahelyi légkörre is kihat. A Független Egészségügyi Szakszervezet felmérése szerint a szakdolgozók 90%-a toxikusnak nevezi a munkahelyi atmoszférát. Különösen súlyos helyzetek alakulhatnak ki a bullying és a vezetői felkészületlenség miatt, ami tovább rontja a csapatok közötti együttműködést. A szakszervezet képviselője arra figyelmeztet, hogy az egészségügyi szektorban régóta bevált módszerek – mint például a konfliktuskezelés és csapatépítés – alig jelen vannak.
Vannak ugyanakkor pozitív példák is, mint a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház, ahol a vezetés aktívan foglalkozik a szakdolgozói problémákkal, ezzel javítva a munkahelyi légkört. Az intézmény pszichológusokat és mentorokat alkalmaz, valamint különböző programokat szervez, hogy támogassa a dolgozók mentális jólétét. A céljaik között szerepel a kiégési jelek időben történő felismerése, hogy a dolgozók ne távozzanak a szakmából.
Az utánpótlás nevelése is komoly problémát jelent, hiszen sok fiatal nem megfelelően informált a szakmáról, és a pszichés alkalmasságot is kevesen vizsgálják. A pályaorientációs rendszert újra kellene gondolni, mert a fiatalokat nem lehet már csak hagyományos módszerekkel megszólítani. Az Uzsoki Kórház például különböző programokat indított, hogy a fiatalokat közelebb vonja az egészségügyi pályához, és hogy pozitív képet alakítson ki az ápolói hivatásról.
Végül, a szakdolgozók elhivatottságán túl fontos lenne, hogy a rendszer figyelembe vegye a dolgozók terhelhetőségét. A COVID-19 világjárvány rávilágított arra, hogy az egészségügyi dolgozóknak is vannak határaik. A szakma jövője tehát nemcsak a bérek emelésén, hanem a munkahelyi kultúra és hozzáállás megváltoztatásán is múlik, hiszen az ápolók munkájának jelentősége vitathatatlan az egész egészségügyi rendszerben.
Forrás mandiner.hu
