Nyílt politikai és alkotmányos ellentét alakult ki a frissen megválasztott miniszterelnök és a köztársasági elnök között. Sulyok Tamás a Sándor-palota hivatalos nyilatkozatában világossá tette, hogy az április 12-i országgyűlési választások óta a kormány részéről komoly nyomás nehezedik rá az államfői hatalom csökkentése és közvetlen lemondatása érdekében. Az elnök a Velencei Bizottság nemzetközi jogi szakértelmét kérte a helyzet tisztázására.
A konfliktus mögött az áll, hogy a választásokon győztes Tisza Párt vezetője, Magyar Péter már az április 12-i győzelmi beszédében, majd a nemzetközi sajtótájékoztatóján is sürgette Sulyok Tamás lemondását. Magyar Péter miniszterelnök Sulyokon kívül az Orbán-rendszer többi „alappillérét” – például a legfőbb ügyészt, a Kúria és az Alkotmánybíróság elnökét is – távozásra szólította fel.
A feszültség a parlament alakuló ülésén fokozódott, ahol Magyar Péter miniszterelnöki beszédében gyakorlatilag megfosztotta Sulyok Tamást a hivatalától, hosszan kifejtette, miért nem maradhat az elnök a posztján.
A Sándor-palota pénteki közleménye szerint Magyar Péter nyilvánosan aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az államfő – az alaptörvényből fakadó kötelezettségének megfelelően – alkotmányos ellenőrzést gyakorolhat az uniós támogatások lehívásához szükséges törvények felett. Magyar Péter szerint ez lassíthatja a jogalkotási folyamatokat, és megnehezítheti a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést.
Sulyok Tamás elutasította a miniszterelnök aggályait, és éles kritikát fogalmazott meg a kabinetnek az uniós és demokratikus alapelvek figyelmen kívül hagyása miatt: „Az uniós alapelvek egyben alkotmányos értékek is. Ezért aggasztó, ha valaki az alkotmányos követelményekre nem mérceként, hanem a törvényhozás akadályozásaként tekint.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy hazafiként ő is elkötelezett az uniós források gyors megszerzése mellett, és eddigi működése során sosem hátráltatta a hatalmi ágak hatékony működését.
Sulyok Tamás kiemelte, hogy az április 12-i választások óta egyértelművé vált, hogy a kormánypárt és a miniszterelnök nyilatkozatai szerint egy „új politikai igény” merült fel az elnöki szerepkör átalakítására.
Szerinte a kormány részéről érkező politikai indokokkal alátámasztott távozásra vonatkozó felszólítások az aktuális Alaptörvény értelmében értelmezhetetlenek. Ezek a lépések súlyos ellentmondást okoznak, és közvetlenül sértik a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét.
Az államfő hangsúlyozta: „Továbbra is kész vagyok együttműködni a Kormánnyal, az Országgyűléssel és minden alkotmányos szervvel. Amennyiben a törvényhozás és jogalkotás az alapvető alkotmányos és egyben uniós elvek védelmét szolgálja, nem kell attól tartani, hogy az államfő bármilyen módon hátráltatná a demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozást.”
Mivel a belföldi politikai nyomás elviselhetetlenné vált, a köztársasági elnök rendkívüli lépésre szánta el magát, és a Velencei Bizottsághoz fordult. Sulyok Tamás a nemzetközi testülettől kérte az aktuális alkotmányos kérdések független értékelését, hogy a kialakult válságot az európai alkotmányos értékek mentén lehessen rendezni.
Forrás www.blikk.hu
