Rákóczi Ferenc életében komoly problémákkal kellett szembenéznie, amelyek középpontjában szenvedélyes kártyajátékai álltak. Pénzét rendre kockára tette, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, egyre mélyebbre süllyedt az adósságok mocsarába. Olaszországban és később Bécsben, valamint Lengyelország területén élte éjszakáit, ahol a hozzá hasonló világias társaságok és a kártyajátékok határozták meg mindennapjait. Ezek a tevékenységek nemcsak anyagi veszteségeket okoztak, hanem meglévő javait is megnyirbálták.
Rákóczi a személyes életében is kétes döntéseket hozott, hiszen feleségét, Sarolta Amáliát rendszeresen megcsalta, és sokszor prostituáltakkal kereste a társaságot. 1693 tavaszán I. Lipót császár megbízásából Olaszországba küldték, ahol kulturális és művészeti ismereteit bővíthette. Ekkor játszódik le lelkében az erkölcsi dilemmák sorozata; visszaemlékezéseiben úgy fogalmazott, hogy a vallási szertartásokat csupán kötelességből teljesítette, nem pedig valódi hitéért.
Bár próbálta elkerülni a széles körben elterjedt bűnöket és a prostituáltakkal való érintkezést, valójában nem az isteni parancsok irányították, hanem saját természetes elutasítása irányította cselekedeteit. Rákóczi önmagát vizsgálva szembesült a mélyen gyökerező erkölcsi konfliktusaival, amelyeket a kártyajátszás és a megcsalások világában kellett megélnie.
Forrás mandiner.hu
